Képviselőházi irományok, 1892. XXIX. kötet • 871-922. , CXXXIII-CCIV. sz.
Irományszámok - 1892-895. Törvényjavaslat, a pápa-csornai h. é. vasút engedélyezéséről
895. szám. 143 lása pedig érdekeltségéhez mérten 4.000 frtban állapíttatott meg. Ezzel együtt a tulajdonképeni helyi érdekeltség részéről megfelelő névértékű törzsrészvények ellenében befizetendő hozzájárulások összege 325.300 frtot tesz, mig 400 frt az engedélyes részéről biztosítandó. Az ekkép a 425.600 frtnyi törzsrészvénytőkéből még hiányzó 100.000 frtnyi tőkerészlet az 1888. évi IV. t.-cz. 4. és 7. §-ai alapján a postahozzájárulás és a külön állami segély által nyerne fedezetet. Nevezetesen egyfelől a m. kir. postának a helyi érdekíí vasúton az engedély egész tartama alatt ingyen leendő szállítása fejében az 1888. évi IV. t.-cz. 4. §-ában foglalt rendelkezések szem előtt tartásával a vasút megnyitása, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számított 50 egymás után következő évre 3000 frtnyi évi átalány lenne a helyi érdekű vasút javára biztosítandó, mely átalány 5°/o os kamat és tőketörlesztés alapul vételével számítva tőkében 60.000 frtnyi hozzájárulásnak felel meg és viszonyítva a helyi érdekíí vasút 1,216.100 forintnyi tényleges építési és üzletberendezési tőkéjéhez, az utóbbinak csak 4'92°/o-át képezi, tehát a törvényben engedélyezett 10°/o-os maximumnak felét sem éri el, másfelől az 1888. évi IV. t.-cz. 7. §-a alapján a helyi érdekíí vasutak segélyezésére szolgáló költségvetési adományból 50 egymást követő éven át fizetendő 2000 frtnyi kamatnélküii segélyrészlet, vagy egyszerre fizetendő 40.000 frtnyi állami segély lenne biztosítandó, mely összeg szintén jóval alatta marad az idézett törvényczikk 7. §-ában megállapított maximalis segélynek, a mennyiben a helyi érdekű vasút tényleges tőkéjének csak 3'27°/o-át képezi Ugy a postahozzájárulás 60.000 forintnyi, mint a külön segély 40.000 forintnyi tőke értéke fejében a helyi érdekíí vasút engedélyesei köteleztetnének ugyanannyi számszerint 100.000 forint névértékű törzsrészvényt az államkincstár tulajdonába bocsátani. Ily módon 400 forintnyi maradéktól eltekintve, az egész törzsrészvénytőke fedezetet s az összes törzsrészvények elhelyezést nyervén, a vasút tervezői képesekké válnak a további szükségletnek oly módon leendő biztosítására, hogy a kiadandó engedélyokirat szerint a tényleges tőkéből tartalékalapra kihasítandó 12.000 forintot elsőbbségi részvényekben fognak letenni, a többi elsőbbségi részvényeket pedig a törzsrészvénytőke által nem fedezett költségek beszerezhetése végett értékesítenék. A vasút üzletének kezelése az 1880. évi XXXI. t.-cz. 8. §-a értelmében megállapított szabványszerződés alapján a magyar kir. államvasutakra ruháztatnék át. Az előadottak kapcsán van szerencsém bejelenteni, hogy időközben a vasút tervezői az előmunkálati engedélyt az ezzel kapcsolatos összes jogok és kötelezettségekkel egyetemben Lindheim Ernő lovagra ruházták át és hogy nevezett a tervezett h. érd. vasútnak a fentebb előadott feltételek és kedvezmények mellett leendő megépítésére és üzletére kötelezettséget vállalván, az 50.000 forintban előirt engedélyezési biztosítékot már letette. A tervezett h. é. vasút két már forgalomban lévő vasutat kötvén össze, annak engedélyezése az 1880. évi XXXI. t. ez. 1. §-a értelmében a törvényhozásnak van fentartva. Éhez képest a fentebb tisztelettel előadottak alapján s utalással arra, hogy a h. érd. vasút létesítése a Pápa és Csorna városok közt elterülő s a Rába és Marczal folyók által öntözött termékeny vidéknek gazdasági fejlődése érdekében kívánatos, a vasút engedélyezésére vonatkozó törvényjavaslatot azzal a kéréssel van szerencsém a t. házhoz benyújtani, hogy azt tárgyalás alá venni, elfogadni s hasonló czélból a főrendiházhoz átküldeni méltóztassék. Budapesten, 1895. évi május hó 16-án. Dániel Ernő s. k, kereskedelemügyi m. kir. minister.
