Képviselőházi irományok, 1892. XXIX. kötet • 871-922. , CXXXIII-CCIV. sz.
Irományszámok - 1892-893. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a nagybélicz-privigyei helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában
118 893. szám. A felépitményhez aczélból gyártott s folyóméterenként 23*6 kilogrammos sinek alkalmazandók. A pályán, Nagy-Bélicz csatlakozó állomáson kívül Kis-Ugróczon megállóhely, NagyUgrőczon állomás, Oszlányon rakodó-megállóhely, Nyitraszegen rakodó-állomás, Nemes-Kosztolányon vizállomás, Nyitra-Novákon állomás, Koóson rakodó-megállóhely, Privigyén végállomás létesítendő. A helyi érdekű vasút az engedély-okirat keltétől számított l 1 ^ év alatt lesz megépítendő és a közforgalomnak átadandó. A tényleges építési és üzletberendezési költség 1,154.000 írttal, vagyis pályakilométerenként 41.214 írttal állapíttatott meg, melyből forgalmi eszközök beszerzésére 70.000 forint, tartalékalap képzésére pedig 14.000 frt lesz kihasítandó. Ezen utóbbi összegek levonásával tehát a tulajdonképeni építési költségek 1,070.000 forintra, vagyis pályakilométerenként 37.500 frtra tehetők. A költségek ily mérvét több körülmény indokolja, nevezetesen, hogy a csak 28 kilométer hosszú vonalon a Nagy-Bélicz csatlakozó állomás megnagyobbitásán kívül 8 új állomás és megállóhely létesítendő — továbbá, hogy a pálya czéljaira nagyobb töltések és bevágások lesznek szükségesek — és végül, hogy sok nagyobb műtárgy és nagyobb számú áteresz lesz előállítandó sőt a vasútépítési munkálatokkal kapcsolatosan a Nyitra folyó egy szakasza is szabályozandó. Az 1,154.000 frtnyi tényleges építési és üzletberendezési tőke beszerzését engedélyes akként tervezi, hogy annak 35°/o, vagyis 403.900 frt erejéig az 1888. évi IV. törvényczikk 10. §-ának megfelelően teljes névértékben elhelyezendő 5°/o-os törzsrészvények, a még szükséges 65°/o, vagyis 750.000 frt erejéig pedig 5°/o-os elsőbbségi részvények fognak kibocsáttatni. A szóban forgó s iparfejlesztési szempontból különös közgazdasági jelentőséggel bíró vasútvonal megépithetése érdekében egyfelől a postának az engedély egész tartama alatt ingyen eszközlendő szállítása fejében az 1888. évi IV. törvényczikk 4-ik §-a alapján a vasút megnyitása, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számítva 50 éven át fizetendő 4.500 frt évjáradék, vagyis tőkeértékben 90.000 frt, másfelől a helyi érdekű vasutak segélyezésére szolgáló költségvetési adományból esetleg egyszerre kifizetendő 50.000 frtnyi segély vagy szintén egymásután következő 50 éven át fizetendő 2.500 frtnyi évjáradék biztosíttatott. Ezen kétrendbeli állami hozzájárulás tőkeértéke fejében engedélyes vagy jogutódja összesen 140.000 frt névértékű törzsrészvényeket köteles az állam tulajdonába bocsátani. Az ily módon megállapított posta-hozzájárulás az 1,154.000 frtnyi tényleges építési és üzletberendezési tőkének 7-s°/o-át, a külön állami segély pedig 4-38°/o-át képezvén, az 1888. évi IV. törvényczikkben megállapított 10—10 °/° maximalis segélyezés mérvén alól marad. A törzsrészvénytőkének a fenti állami hozzájárulások által nem fedezett része a helyi érdekeltség által részben már biztosítva van, részben Nyitra vármegye közönsége részéről kilátásba van helyezve. A vasút üzletét az 1880. évi XXXI. törvényczikk 8. §-a értelmében megállapított szabványszerződés alapján a m. kir. államvasutak fogják kezelni. Az előadottak alapján a helyi érdekű va3ut megépítése biztosítva lévén, kérem a tisztelt Képviselőházat, hogy ezen jelentésemet tudomásul venni és azt hasonló czélból a főrendiházzal is közölni méltóztassék. Budapesten, 1895. évi május hó 14-én. Dániel Ernő s. k., kereskedelemügyi m. kir. minister.
