Képviselőházi irományok, 1892. XXIX. kötet • 871-922. , CXXXIII-CCIV. sz.

Irományszámok - 1892-891. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a zsitvavölgyi helyi érdekű vasút folytatásaként Aranyos-Maróth-tól Kis-Tapolcsányig vezetendő helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában

100 891. szám. A vizszintesben, vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel bírjanak. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felőli lejtők ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a víz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába és a nyitandó anyagárok közt legalább 0*8 m. széles padka hagyandó és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztositandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin 0s méterrel a legmagasabb árviz felett lesz tartandó és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztositandók. Átereszek és kisebb hidak úgy állitandók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árviz színe között 0*5 — l*o méter nyilt magasság maradjon, nagyobb hidaknál az árviz és szerkezet közötti magasság 1-5 m.-nél kisebb nem lehet. Mindazon helyeken, hol folyók, vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók és a szükséghez mért partvédművekkel ellátandók. A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés alkalmaztatik, kőből vagy téglából, esetleg betonból vagy vasból létesítendők; míg a nyilt műtárgyak bezárólag 10*0 m. egyenkénti össznyilásig kő- vagy tégla ellenfalakkal és szárnyakkal, valamint bezárólag 2o m. nyilasig tölgyfa-hordszerkezetekkel, azontúl pedig vashordszerkezetekkel építendők. Tiz méterrel nagyobb nyílással bíró hidak egészen fából állíthatók elő. A párhuzamos utak és útátjárókban a szükséghez képest megfelelő nyílású átereszek vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés — egészen fából is lehetnek. Hidfők- és jégtörőkhöz, valamint hidjármak, hidalások és hidpadlózatokhoz általában csak tölgy- vagy vörös fenyőfát szabad használni. Utszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti út felépítményének megfelelően, vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában niucsenek, az útátjárók mindkét sínszáltól számítandó 8—8 m. hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fönsikon kocsiközlekedésre szolgáló területek 15 cm. vastag kőalappal és 15 cm. vastag kavicsolással létesítendők. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 cm., az őrházi fensikok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Az állomásokon a fensiknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására, a szükséghez képest szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m

2 és minden egyes állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1000 m

2-nyi földterület kisajátítandó. III. Felépítmény. A pálya 1*435 méter nyomtávval építendő. A sínek, melyek aczélból gyártandók, folyóméterenként 23-6 kg.-nál könnyebbek nem lehetnek és függő sínkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételök 5000 kg. keréknyomás alatt négyzetcentiméterenként 1000 kilogrammot meg ne haladjon.