Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása

90 870. szám. Magátólértetó'dik, hogy a kizárás okai feletti tárgyalás, mely a felek meghallgatásából áll, csak zárt ülésben történhetik. Következéskép, ha a nyilvánosság kizárását akár a bíróság óhajtja elhatározni, akár a felek bármelyike indítványozza: a bíróság a felekkel (vádlott, védője, kir. ügyész és magánvádlók) együtt azonnal vagy visszavonul, vagy a termet kiürítteti. A nyilvánosság kizárására vonatkozó indítványt a fŐtárgyalást megelőzőleg tenni nem szabad és a bíróságnak nincs joga a főtárgyalás megtartása előtt elhatározni, hogy a tárgyalás nyilvánossága ki lesz zárva. Csakis a főtárgyalás megnyitása (a vádlott személyes viszonyainak kikérdezése, a megidézettek megjelenésének megállapítása) után nem idő előtti a nyilvánosság kizárásának indítványozása. Ez időponttól kezdve azonban a főtárgyalás egész folyamán helye van mind az indítványozásnak, mind a határozathozásnak. A bíróságot előbbi határozata éppen nem köti, mert a kifejlendő körülményekhez képest ismét elrendelheti a nyilvánosságot, vagy kizárhatja. A nyilvánosság kizárása nem azt jelenti a javaslatban, mintha az érdekletteken kívül más senki sem lehetne jelen a tárgyaláson. A teljesen titkos eljárás helyett a javaslat a legtöbb perrendtartással egyezöleg csak a teljes és korlátolt nyilvánosságot ismeri, a mennyiben a közönség kizárása esetében is bizonyos személyeknek hivatali állásuknál fogva, másoknak ismét mint az érdeklettek bizalmi férfiainak helyük van a főtárgyaláson. A 294. §-ban felsorolt hivatalos személyeket, továbbá az ügyvédeket és ügyvédjelölteket éppen a szaktudomány szempontjából, a bizalmi személyeket pedig az érdeklettek nagyobb megnyugtatása czéljából helyes a nyilvánosság kizárása esetében is a főtárgyalásra bocsátani. A javaslat nem kívánja, hogy a nyilvánosság kizárása esetén bizonyos személyek, mint a tárgyalás tanúi legyenek jelen. A bizalmi személy kiválasztásában szabad kezök van az érdekletteknek és csakis azokat utasíthatja vissza a biróság, kik a 295. §. szerint hallgatókul sem jelenhetnek meg. A főtárgyalás alatt a 294. §-ban felsorolt egyének a hallgatóságra vonatkozó rendelkezések hatálya alatt állanak. Ha valamely bizalmi személy kivezettetése válik szükségessé, czélszeű ugyan ujabb bizalmi személy megjelölésére hivni fel az illető érdeklettet, de e miatt sem a főtárgyalás félbeszakításának helye nincs, sem a figyelmeztetés elmaradása következményekkel nem jár. Más személyeket, mint a 294. §-ban megjelölteket, a közönség kizárása esetében az elnöknek sincs joga a főtárgyalásra hal]gatókul bebocsátani. 3. A határozatok kihirdetésének nyilvánosaága, a tanácskozás és szavazás titkossága. A javaslat megköveteli, hogy a főtárgyaláson hozott minden birói határozat kihirdetése nyilvános legyen, következéskép nemcsak az ítélet, hanem a közbeneső határozatok, — nevezetesen a nyilvánosság kizárását elrendelők vagy megtagadók is — nyilvánosan hirdetendők ki. A német (Grerichtsverfg. 174. §.) és osztrák (231. §.) törvények csak az ítélet kihirdetésének nyilvánosságát követelik, ellenben a franczia joggyakorlat szerint a közbeneső határozatok kihirdetése is nyilvános. Sőt az elnöki resumét is rendszerint nyilvános ülésben adják elő a >cour d'assises« elnökei, joga van azonban a legújabb judieatura szerint az elnöknek a resumé előadására is a közönséget kizárni. A nyilvánosság kizárásának törvényes határa tehát a javaslat szerint a birói határozat. A társadalomnak joga van ellenőrizni, miként ítélt zárt ajtók mögött a biróság. Külömben is az, a mit a biró határoz, nem sértheti az erkölcsiséget. Az erkölcsiség emelésére van hivatva az igazságos birói határozat, és fel lehet tenni, hogy a biró határozatait oly alakba önti, mely nem ütközik a közszemérem érzetébe. A mi az itt felmerülő ama kérdést illeti, hogy az indokolásnak is nyilvános ülésben kell-e előadatni: erre nézve a javaslat, egyezöleg a legtöbb európai perrendtartással, az indokolás nyilvános kihirdetését követeli. Az elnök belátásától függ, mily terjedelemben és mily alakban kívánja ezt tenni. A közerkölcsiség veszélyeztetése miatt nem nyilvános tárgyaláson hozott ítélet indokait lehető tömören és a részleteket kerülve kell előadni (329. §.).