Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása

870. szám. 81 A javaslat szerint a főtárgyalás nemcsak valamely járásbíróság székhelyén, hanem a törvényszék kerületében, vagy azon kívül fekvő bármely községben is megtartható. Attól nem kell tartani, hogy a bírói teendők teljesítésére teljesen alkalmatlan helyiségekben végezné a bíróság az eljárás legfontosabb és legünnepélyesebb részét, a főtárgyalást és ítálethozást, mert az elhatározás joga a kérdés administrativ természeténél fogva az igazságügyi minisz­tert illetvén, a hely megjelölésénél az említett szempontok is kellő figyelemben fognak részesülni. 9. A külön perorvoslat megszorítása az előkészítő intézkedésekre és határozatokra nézve indokolt, mert a főtárgyaláson külömben is minden hiba, tévedés vagy éppen törvénytelenség fel­tárható és orvosolható, mi a per e szakában előfordulhat (292. §.). XVIII. FEJEZET. Főtárgyalás a törvényszék előtt. (293—336. §§.) A meddig a tételes jog távol áll ama reformeszméktől, melyek a bűnvádi per szakokra osztásának jogosultságát el nem ismerve azt hirdetik, hogy a vizsgáló- és ítélőbíró hatáskörét szétválasztani nem szabad, hanem a nyilvánosság, szóbeliség és közvetlenség követelményei­nek megvalósítása mellett az itélőbirónak kell az eljárás megindításától kezdve egész az ítélet­hozásig az ügygyei foglalkoznia: addig a főtárgyaláson fog mindig a bűnvádi per súlypontja nyugodni. Eme terület az, a melyet századunk nagy reform-mozgalma leginkább át- és átjárt. Itt érvényesülnek csak igazán azok az alapeszmék, melyeket mind a szaktudomány és tapasz­talat, mind a felvilágosodott állambölcsesség az igazság felderítésének legbiztosabb és a mai társadalmi és politikai műveltség színvonalához legméltóbban illő eszközeiül ismert fel. Itt nyer­nek igazi megvalósulást a közvetlenség, szóbeliség és nyilvánosság elvei, itt emelkedik az eljárás leginkább a vádrendszer magaslatára, itt érvényesül a leghatályosabban a félek harcsának egyenlősége. Ez nem azt jelenti, mintha a modern bűnvádi per előkészítő' eljárása még terjesen elzárkóznék a haladás követelményei elől, mert hisz a főtárgyalás területén fikert aratott modern elvek jótékony befolyása érezhető az előkészítő eljárás körében is. Ama szólam, mely a főtárgyalás és előkészítő eljárás közti viszonyra vonatkozólag a harmadik német jogászgyülésen hangzott világgá: »In den anstossénden Gemachern sind Fen­ster und Thüren weit offen, Licht und Luft dringt von dorther überall, auch in die Vorunter­suchung herein«, mindinkább valósággá lesz. A főtárgyaiásnak kiemelt jellemzése mindazáltal ama .tagadhatlan ténynek ad kifejezést, hogy ha tételes jog alkotásáról van szó: akkor az irodalomban és tanszéken 'merészebb újításokat képviselő férfiak is némi aggodalommal tekintenék a vizsgálat területén a nyilvánosság és a contradic­torius eljárás követelményeinek megvalósítása felé. Ellenben a fölött már senki sem kételkedik, hogy a főtárgyalás csak akkor áll feladata magaslatán, ha mennél kevesebb korlát áll a nyilvánosság, közvet­lenség és a szóbéli contradictorius eljárás útjában. Ez is hosszú vajúdás és nagy küzdelmek eredménye. 1. Még e század közepén nagynevű büntető jogászok az Írásbeliséget a közvetlenség fölé helyezték. Még 1843-ban oly előrehaladt német állam kormánya, mint a szász királyságé, törvényjavaslatot terjesztett elő, melyben a főtárgyalás írásbeli rendszerre volt alapítva. Ma KÉPVH. IROMÁNY. 1892 — 97. XXVIII. KÖTET. n

Next

/
Thumbnails
Contents