Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása

66 870. szám. menyétől, mert e szerint közvetlen idézésnek minden correctionalis ügyben helye van, ha a nyomozás adatait az ügyész a főtárgyalás megtartására elegendőknek találja (... qu'il n'y aura aucune incertitude sóit sur l'existence ou le caractére du délit, sóit sur la d^signation des prévenus et des témoins — mondja az 1812. szept 23-iki miniszteri rendelet). Magától értetődik ugyan, de mégis minden tévedés elkerülése végett kimondja a javaslat, hogy összefüggés esetében csak akkor van helye a közvetlen idézésnek, ha mindegyik bűncselekményre nézve fenforognak a közvetlen idézés feltételei, azaz: egy cselekménynek sem szabad olyannak lenni, melyre a büntető törvények öt évi szabadságvesztést meghaladó büntetést szabnak, továbbá minden egyes cselekményre nézve beismerésnek vagy tettenkapásnak kell fenforogni. Ha eme cselekmények közöl csak egy is nem felel meg a kivánt feltételeknek: akkor a többi cselekményekre nézve sincs a közvetlen idézés kivételes eljárásának helye, kivéve, ha a szétválasztás czélszertínek mutatkozik: mert ekkor ama cselekményekre nézve, melyek a feltételeknek megfelelnek, a közvetlen idézés útja választható, de ez ritka kivétel lesz, mert az összbüntetés kiszabása végett helyesebb az ügyek együttes elintézése. Hogy a főtárgyalásra idézés a jogerős vádaláhelyezés hatályával bir, arra már a 274-ik §. indokolásánál történt utalás s ahhoz még csak annyit kell hozzátenni, hogy ebből önként következik, miszerint a közvetlen idézés ellen külön perorvoslatnak helye nincs. II. A közvetlen idézés indítványozása (282. §.). Ha a javaslat a vizsgálatot kötelezővé teszi, midőn egyedül magánvádló lép fel: akkor ennek szoros logikai következménye az, hogy a közvetlen idézés indítványozására se jogosítsa fel rendesen a sértettet. Francziaországban és Belgiumban a sértettnek is joga van közvetlen idézés indítványozására és azokat az ellenvetéseket, mintha e jogot zsarolás és magánboszú kielégítésére zsákmányolnák ki, éppen nem tartják elégséges okoknak a sértett eme jogának megszüntetésére. A belga javaslat előkészítése alkalmával is komoly fontolóra vették ezeket az ellenvetéseket és az eredmény mégis az volt, hogy a parlamenti bizottság fentartotta a sértett jogát a közvetlen idézésre s még az olasz perrendtartást (372. ez.) sem tartotta utánzandónak, mely a törvényszék egy birói tagjának előzetes arbitriumára bizza a sértettnek közvetlen idézésre szóló indítványát. A hamis vád és rágalom büntetését elég ellensúlynak tartják Francziaországban és Belgiumban a sértett visszaélésével szemben. A javaslat rendszere mellett, mely mindig a biró előzetes cognitiójára bizza annak megítélését, van-e helye közvetlen idézésnek vagy nem, még kevesebb jelentősége volna a magánboszúra és zsarolásra alapított okadatolásnak, mert hisz mindig módjában van a bíróságnak megakadályozni a közvetlen főtárgyalás elrendelését. A javaslat csak azért nem ruházza fel a sértettet minden esetben a közvetlen idézés jogával, mert ezt gyakorlati okok a javaslat vádrendszere szerint éppen nem követelik. A törvényszék hatásköréhez tartozó cselekmények tárgyában ugyanis a bűnvádi eljárás a kir. ügyészség előzetes felhívása nélkül nem tehető folyamatba. Ama cselekmények, melyek miatt ily előzetes felhívás nélkül is a sértett indítványára tehető folyamatba az eljárás: azaz a principális magánvád esetei, csaknem kivétel nélkül a járásbíróság hatásköréhez tartoznak, hol a sértett feljelentésére a közvetlen főtárgyalás rendszere érvényesül. Ha tehát — a principális magánvád eseteit kivéve • — a sértett feljelentése mindig az ügyészséghez teendő át és ennek büntethető cselekmény esetében kötelessége eljárni: akkor a kir. ügyészség nem fogja elmulasztani a közvetlen idézés indítványozását, ha ennek feltételei fenforognak. Ha pedig a kir. ügyészség nem lát- büntetendő cselekményt a feljelentésben vagy a feljelentés folytán tett nyomozás adataiban és megtagadja a közreműködést: akkor igazságos ugyan, hogy a sértett átvehesse a vádló szerepét — a mint ezt a javaslat a legliberalisabb módon biztosítja is — de nem volna méltányos megengedni, hogy vizsgálat utján összegyűjtött ujabb adatok nélkül a terhelt közvetlenül a nyilvános főtárgyalásra legyen idézhető.