Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.
Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása
64 870. szám. zetes cognitióját biztosítani. E garantiák nélkül nem volna alaptalan a vád az ügyészi mindenhatóság miatt. Minthogy pedig e garantiák fentartásával sommásabbá tenni nera lehet az eljárást, azokról pedig lemondva, a terhelt eléggé súlyos cselekmények esetében is a közvádló idéző jogának ki volna szolgáltatva: nem volt ajánlható sem a »citation directe« franczia formáinak, sem a »procédure accélérée« intézményének meghonosítása. De a másik és pedig lényeges ok az, hogy a »tribunal correctionnel« hatásköre a legnagyobb részben kiterjed ama cselekményekre is, a melyek nálunk a járásbíróság hatásköréhez tartoznak, mert a »tribunal de police« csak 15 franc pénzbüntetéssel és öt napig terjedő' elzárással büntethető cselekmények (erdei kihágások stb.) tárgyában itél. Következéskép nálunk is ama cselekményekre nézve, melyek Francziaországban a »procédure accélérée« legnagyobb contingensét szolgáltatják, tudniillik az apróbb lopások, sikkasztások, kisebb testi sértések tárgyában stb. a járásbíróságnál rögtön megtartható tárgyalás által (531. §.) a legsommásabb eljárás van biztosítva. De ha a »tettenkapás esetében követendő külön eljárás« hiányzik is a javaslatból, felmerülhet a kérdés, hogy mivel a »tettenkapás« egyik feltétele a közvetlen idézésnek: nem szükséges-e külön szabályokat felállítani a tettenkapás esetében teljesítendő nyomozás tekintetében, miként ezt a franczia »code d'instruction criminelle« (42—47. ez.) az ujabb javaslatok (Le Royer: 159—170. Demóle: 177—186. ez.), a belga javaslat (I. k. 45—58. ez.) és a jelen javaslatot megelőző két első hazai tervezet is teszi. Hogy mind Francziaországban, mind Belgiumban külön van ez eljárás szabályozva, az igen természetes, mert a »code d'instruction criminelle« szerint nincs joga a kir. ügyészségnek szükség esetén sem vizsgálati cselekményeket teljesíteni, következőleg mivel tettenkapás esetében a sürgősség szempontja ezt követeli: mellőzhetetlen volt külön törvényes rendelkezésben feljogosítani a kir. ügyészt vizsgálati cselekmények teljesítésére. A javaslat rendszere szerint azonban, midőn a kir. ügyészségnek és rendőri hatóságoknak sürgős szükség esetében általában joguk van vizsgálati cselekményeket is foganatosítani, egészen fölösleges volna a tettenkapás esetében teljesítendő nyomozásról külön intézkedni, mert itt is — mint a sürgősség más eseteiben — egyazon hatáskörrel bírnak a kir. ügyészség és a rendőri hatóságok, mint más sürgősen teljesítendő nyomozás alkalmával. Miután az előadottakban meg volt jelölve a ^közvetlen idézés«-hez a javaslatban fűzött fogalmi kör, mely a vádirat elleni kifogás és tárgyalásának kizárását jelenti; miután meg voltak határozva a feltételek, melyek között annak helye lehet és utalás történt az összehasonlító jog eredményeire is: a javaslat részletes rendelkezései lesznek közelebbről felvilágosítandók. I. A közvetlen idézés feltételei (281. §.). Eddigi szokásjogunkhoz ragaszkodva, a javaslat az öt évi szabadságvesztés-büntetést jelöli meg határul, melyen túl közvetlen idézésnek nincs helye. Nincs törvényhozás, mely az ennél súlyosabb cselekmények tekintetében a közvetlen idézés rendszerét elfogadta volna. Annak lehetőségét pedig, hogy még az öt évi szabadságvesztésnél súlyosabb, de határozott tartamú szabadságvesztéssel sújtott cselekmények esetében se legyen feltétlenül formális birói vizsgálat, biztosítja a javaslat IX. fejezete. Eddigi szokásjogunktól lényegileg nem tért el a javaslat a közvetlen idézés egyéb feltételei tekintetében sem. Az 1872-iki javaslat (kilenczedik fejezet 87—90. §§.) két lényeges feltételt állapít meg. Az első feltétel az, hogy »előnyomozás« utján kell a tényálladéknak megállapítva lenni. A gyakorlatban azonban a már teljesített vizsgálat, ha külömben a közvetlen idézés többi feltételei fenforogtak, nem szolgált okul a közvetlen ; dézés mellőzésére. És csakugyan kár is volna az öt évig terjedhető szabadságvesztés-büntetéssel sújtott cselekmények tárgyában a
