Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása

62 870. axám. országban és Hessenben a följelentések kétharmadát a vizsgálóbíró közbejötte nélküljaz államügyész intézi el.« Mégis az, a mit a későbbi német particularis törvények, sö't még a szász perrendtartás is, melynek közvetlen idézési rendszere leginkább közeledett a franczia jog felfogásához, az »Unmittelbare Ladung« fogalmához kötöttek, tulajdonképen nem volt egyéb, mint facultativ elővizsgálat. A franczia közvetlen idézés intézményének ugyanis két lényeges eleme van. Egyrészről a vizsgálatnak, másrészről az előzetes bírói határozatnák mellőzése. A német particularis törvények az előbbit feltétlenül elfogadták, de az utóbbit kisebb-nagyobb fentartásokkal mellőzhetőnek nem vélték. E felfogás uralkodott a német birodalmi perrendtartás' alkotása alkalmával is, és mig a legmesszebb menő indítványok kerültek felszinre a facultativ vizsgálat kiterjesztése érdekében: a tulaj donképeni franczia »citation directe« második lényeges eleme, az előzetes birói cognitio mellőzése, pártolásra nem talált. Az osztrák törvény is megengedi minden vádirat ellen a kifogást, következéskép a középfokú cselekményekre nézve tettenkapás és beismerés esetében is szabadságában áll a terheltnek a vádirat ellenében a biróságnál keresni orvoslást. Hogy a közvetlen idézés rendszerét oly értelemben, hogy tettenkapás és beismerés esetében a vádirat ellen ne lehessen kifogással élni, az osztrák törvényhozás nem karolta fel: azt alig lehet auctoritativ érvül felhozni a jelen javaslat rendszere ellen. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a facultativ vádaláhelyezés rendszere oly nagy újítást jelent az osztrák törvényben és a megszokottság kötelékeiből szabadulni nem tudó körök oly idegenkedéssel voltak ellene, hogy sikere érdekében nem volt tanácsos az előzetes eljárásnak még a facultativ vizsgálati rendszert is meghaladó gyökeres átalakítását ajánlani. Hogy azonban ama férfiú, kinek neve leginkább fűződik az osztrák törvényhez mennyire becsülte a közvetlen idézés rendszerét, azt eléggé tanúsítja ama jeles értekezés, melyben a franczia közvetlen idézés rendszerét magasztalta (all. öst. Zeitung 1856. 130., 131.) és melyet méltónak tartott gyűjteményes munkájába is felvenni. Ha a törvényjavaslat indokolásában mégis a közvetlen idézés árnyékoldalaira is reámutat, az összefüggés mindenkit meggyőz arról, hogy ez a facultativ vádrendszer intézményének minél tetszetősebb színben feltüntetése érdekében történt, mert fenn kellett tartani az elvet, hogy a vádirat ellen mindig joga van kérni a félnek a biró határozatát. De nagyon tévedne az, ki azt hinné, hogy az osztrák törvény alapján a gyakorlat nem ismeri a közvetlen idézés rendszerét. A facultativ vádaláhelyezés rendszere azokban az esetekben, midőn a vádirat a scrutinialis eljárás álapján volt beadva és a terhelt kifogással nem él: tulajdonképen tiszta közvetlen idézés. Habár joggal lehet számítani arra, hogy a javaslat facultativ vádaláhelyező rendszere a gyakorlatban sokszor lesz közvetlen idézés: mégis már csak a határidők megrövidítése érdekében, de főleg mivel a feltételek, melyek között a közvetlen idézésnek helye van, olyanok, hogy a kifogás" jogának megadása a terheltre minden haszon nélküli volna, az igazságszolgáltatás menetére pedig káros halogatással járna: szükségesnek látszott a facultativ vadhatározat rendszerét kiegészíteni oly rendszerrel, mely tettenkapás és biróság előtti beismerés esetében a közvádlóra és a biróra bizza annak megítélését, hogy készen áll-e az ügy a fötárgyalásra. Nem a franczia »citation directe« intézményének egyszerű átvétele ez, sőt szoros értelemben nem is közvetlen idézés, mert a független biróság előzetes cognitióját feltételezi. Nem függ pusztán az ügyésztől, hogy valamely ügy fötárgyalásra kerüljön. A javaslat rendszere szerint nemcsak a határnap kitűzése végett keresi meg az ügyész a birót, mint Francziaországban, hanem köteles a 255. §-ban megállapított kellékek szerint szerkesztett vádiratát az összes adatokkal együtt a törvényszék elé terjeszteni, melynek jogában áll a közvetlen idézés elrendelése vagy mellőzése tárgyában határozni. Sőt a törvényszék az előzetes eljárás kiegészítését, esetleg a vizs-