Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása

36 870. szám. alapján működött választmány kisebbségének véleményéhez járultak és így a munkálatnak a büntető eljárásról szóló II. része újra átdolgozott törvényjavaslat alakját nyerte (216. sz. írás). E javaslat a vádbiróság szervezete (V. fejezet) és az eljárás tekintetében (XII. fejezet) lényegesen eltér az 1843-iki javaslattól. Megegyez abban, hogy a vád alá helyezés kötelező, de nem utasítja az eljárást szakbiróság elé, hanem angol mintára minden törvény hátóságban laikus elemekből álló vádesküdtszék felállítását rendeli, mely az I. rész I—LVI. fejezeteiben körülirt minden bűntettnél (tehát a javaslat kettős felosztási rendszere mellett csak a kihágások voltak kivéve) a perbefogás kérdésében határoz. A vádesküdtszék tizenhárom tagból alakul, és végzés hozására valamennyinek jelenléte szükséges. Részletesen, habár nem kimerítően van szabályozva az esküdtszék átalakítása (39—49. §.) és kimondja a javaslat, hogy a vádesküdtszék tagja abban az évben egyszersmind az ítélő esküdtszéknek tagja nem lehet. Üléseit a vádesküdtszék minden hónap első, nem ünnep napján kezdi meg. A közvádló köteles mindazon személyekről, kik ellen a vizsgálati irományok a hónap elsejét megelőzőleg öt nappal hozzá érkeztek, egy jegyzéket készíteni s azt minden irománynyal és a vád iránti véleményével együtt a hónap elseje előtt két nappal a törvényszék elnökének beadni. A mely irományok öt napnál később érkeztek, ezekre az ülések tartama alatt a közvádló a vétel napjától számított négy naponkint köteles a fentieket megtenni. A vádlott vagy védője joggal bir védelmét-az elnöknél benyújtani, ki azt az iratokhoz csatolja. Az elnök a közvádlótól kapott jegyzéket, vizsgálati irományokat és véleményt, a vádlott részéről beadott védelmet átadja az esküdteknek. Ekkor a vádesküdtszék visszavonul saját szobájába, hol elüljáróját a felolvasóját megválasztván, munkálkodását megkezdi. A vádesküdtszék ülése nem nyilvános. Bemenni ülés alatt senkinek sem szabad, kivévén azokat, kiket a vád esküdtszék, mint tanukat hiv be és kivévén a közvádlót, ha tőle valamely kérdésben felvilágosítást kívánnak, de tanácskozás alatt és végzés hozásakor az esküdteken kívül senkinek sem szabad jelen lenni. A vádesküdtszék tagjai titoktartásra vannak kötelezve. Az iratok felolvasása, esetleg tanuk és szakértők kihallgatása után az elüljáró e két kérdést teszi fel az esküdteknek: 1. »Meg vannak-e győződve, hogy a közvádló véleményében körülirt bűntett elkövettetett? 2. Meg vannak-e győződve, hogy az előterjesztett bizonyságoknál fogva a vádlott azon bűn miatt vád alá igazságosan vettethetik ?« Mindenik kérdést külön kell megvitatni és elhatározni. A szavazás az esküdt-tagok között nyilvános, de mihelyt csak egy tag kívánja, titkosan kell történnie. Csak ha hét tag mind a két kérdésre igennel felel, a vádnak akkor van helye. Jegyzőkönyvet az ülésről nem vesznek fel, hanem az elüljáró a határozathoz képest az illető közvádlói véleményre saját kezével vagy ezt irja és nevét mint elüljáró aláírja: »Meggyőződésünk szerint N. N. ellen, ezen s ezen bűn miatt a vád alá vételnek helye van« — vagy ezt: »Meggyőződésünk szerint N. N. ellen s ezen bűn miatt a vád alá vételnek nincs helye.« A vádesküdtszéknek joga van egyazon alkalommal, midőn a vád iránt nyilatkozik, a vádlott kérelmére, de csak a közvádló kihallgatása után, a kezességre bocsátást elhatározni, ha azt a törvényszék nem engedte meg s a biztosítéki összeget alább szállítani. Az erre vonatkozó elhatározásokat is a közvádló véleményére jegyzi meg az elüljáró. Ha a vádnak helyét nem találták, a törvényszék, de mindig csak a közvádló meghallgatása után, tartozik a vádlottat, ha fogva volt, azonnal szabadon ereszteni, vagy ha kezességen volt, a biztosítéki összeget neki visszaadni. Ha a vádnak helyét nem találták, az ellen a közvádló a főigazítószékre nem folyamodhatik.