Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.
Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása
192 870. szám. helybenhagyó megváltoztató 8.425 9.808 . 12.165 10.825 . 12.457 11.022 12.443 9.476 . 45.490 41.131 A törvényszéki és járásbirósági számokat ö^szetíítve, a magyar bíróságok 1887—1891. években elintéztek 1,279.463 ügyet, ezekből felebbezve 265.191, vagyis mint fentebb említve volt, az elintézettek 20 7 /io százaléka. A külföldi adatokkal egybehasonlítva, kedvezőtlenebb továbbá az arány a másodfokú biróság részéről helybenhagyott és megváltoztatott elsőfokú ítéletek közt. Ugyanis a felebbezett első fokú ítéletek közöl a másodfokú biróság megváltoztatott Francziaországban 27°/o-ot, Belgiumban ........ 40°/o-ot, az osztrák-magyar monarchia másik államában 27°/o-ot, hazánkban 47 4 /io°/o-ot. Az utóbbi a következő számokból vehető ki: A magyar kir. ítélőtáblák ítéletei közül volt: évben 1887 . 1888 . 1889 . 1890 . összesen s e szerint száz Ítélet közöl 47 4 /io volt megváltoztató. A törvényszékek másodfokú tevékenységéről csak 1891. évből állanak az adatok rendelkezésre, melyek szerint a magyar törvényszékek 9.587 helybenhagyó és 2.914 megváltoztató határozatot hoztak s e szerint 100 határozat közöl 23 3 /io volt megváltoztató. Elsőfokú bíróságaink személyzete az 1848. óta ismételve végbement rendszerváltoztatás és újjászervezés miatt nem tudott úgy consolidálódni s nem bir a szakadatlan fejlődés és tapasztalat hagyományaival, mint Angliában, Francziaországban, Némethonban, vagy a monarchia másik államában. Bármennyire el kell is ismerni iigybuzgóságát és józan birói tapin tatát, a közbizalmat még sem tudta még oly mértékben kivívni, mint az imént említett országokban. Számba veendő még az is, hogy hazánkban az élénk, néha szenvedélyes politikai mozgalmak a nemzetiségek és ujabban a felekezetek között fennálló, helyenkint gyűlöletté fajuló ellentétek, a rendi fokozatok korszakának hagyományaként egyes személyiségek és családok részére megmaradt nagy tekintély és befolyás, a helyi érdekek küzdő terén működő elsőfokú biró állhatatosságát és kötelességérzetét sokkal erősebb próbára teszik, mint bárhol másutt. Ezek azok az okok, melyek a felebbezésnek a javaslat perorvoslatai közé való felvételére nézve irányadók voltak. A mellett a kérdés pénzügyi oldala sem maradt figyelmen kívül. A felebbezéseknek a kir. ítélőtábláknál való tárgyalásai miatt esetleg szükséges személyzetszaporítást és nagyobb eljárási költséget ellensúlyozza a kir. curiánál a teendők csökkenése miatt valószínűleg eszközölhető megtakarítás; ellensúlyozza továbbá az is, hogy a felebbezés eltörlése esetében az elsőfokú törvényszékek biráit szaporítani kellett volna. Vita tárgya sem lehet, hogy a felebbezés pótlásául az elsőfokú bíróságoknál a helyes ítélkezés garantiáit növelni kell s hogy nevezetesen a három bíróból álló ítélőtanácsokkal beérni nem lehet. A fennálló 65 törvényszék személyzetének 2—3 bíróval szaporítása oly jelentékeny kiadástöbblet, mely a kir. táblák költségeinek várható növekedését esetleg még meghaladja.
