Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.
Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása
166 870. szám. azt az értelmezést, hogy az esküdtszék a tettet nem helyesli, csakhogy a fenforgó bizonyítékokat nem találta elégségesnek arra, hogy a bűnöst kimondja. A javaslat rendeli, hogy a szavazás szóval történjék; nem fogadja tehát el a franczia (345. ez.) és az olasz (502. ez.) perrendtartások, valamint a japán javaslat (497. ez.) rendelkezését, mely szerint az esküdtek szavazása titkos, s a többi törvényhozások álláspontját helyesnek elismerve (angol eljárás, belga 345. ez., osztrák 328. §., német bir. 305. §., genfi kanton 312. ez. perrendtartások), mellőzi az 1867. évi május 17-iki rendelet 68. §-ának (az 1871. évi május 14-iki rendelet 80. §-ának) azt az intézkedését is, hogy a szavazás az esküdtek bármelyikének kívánságára titkossá változzék át; mert a szóbeli szavazás egyszerűbb, az esküdtszék jellegének megfelelőbb, a felmerülhető tévedések ellen több. kezességet nyújt: s mert az olyan gyenge meggyőződés, mely még a zárt tanácskozóteremben is óvakodik nyíltabban fellépni, az ítéletnek csak ingatag alapot szolgáltathat. Az esküdtek szavazásánál a javaslat szerint azok az egyének sem lehetnek jelen, a kiknek az elnök a tanácskozóterembe való belépést megengedte. Erre az esküdtek főnökének kell ügyelnie. A főkérdésben több lehet felvéve annál, a mi a büntetendő cselekmény egyszerű tényálladékát kitölti. Ha ily esetben az esküdtek az egyszerű tényálladékot fenforgónak látják ugyan, de ama többletet, tán külön kérdésbe tartozó, de ilyenbe fel nem vett minősítő okot nem: akkor kényszerülve lennének felmenteni a bűnöst, ha nem volna joguk arra, hogy a kérdésre részben igennel, részben nemmel feleljenek. Eltekintve tehát attól, hogy az ily kettős válasz némileg a megokolást is helyettesíti, már a felhozott okból is szükséges, hogy a törvény az esküdteket a részben igennel, részben nemmel való válaszra felhatalmazza. A szavazásnak minden más rendkívüli módja azonban tilos, s fenforgása esetében meg nem történtnek tekintendő. A főnök köteles a szavazatok számát mindenik kérdés mellé irni; leghelyesebben ekként: »igen, 9 szavazattal 3 ellenében«, vagy: »nem, 6 szavazattal 6 ellenében«. E feljegyzés a határozat fölülvizsgálását teszi lehetségessé (427. §. 6. p.) 7. As esküdtek határozata. A feltett kérdések az esküdtek határozatának szorosan elhatároló keretül szolgálnak; a mi a kérdésekbe foglalva nincs, arra az esküdtek határozata nem terjeszkedhetik ki; mert külömbenjnegengednők az önkényt és a tarthatatlan fogalmak érvényesülését. Ha a főkérdés kizárólag rablásról, bevégzésről, tettességről szól: az esküdtek határozatának nem szabad lopást, kísérletet, részességet megállapítania; ha a fökérdésbe a beszámítást kizáró ok felvéve nincs s ez iránt külön kérdés sincs feltéve: az esküdteknek ily kizáró ok fenforgását constatálniok nem szabad. De ellenben az esküdtek felmenteni sem kénytelenek a vádlottat, hanem kötelességök a felfogásuknak megfelelő kisegítő, illetőleg pótlókérdés feltevése iránt indítványt tenni (366. §.). Ha azután a bíróság a kérdés feltevését megtagadta, ebből megértik az esküdtek, hogy felfogásuk a törvény szerint helytelen (361. §.), melyhez tovább nem ragaszkodhatnak. Minthogy a javaslat szerint a büntetést enyhítő körülmények (BTK. 91., 92. §§.) iránt kérdés nem tehető fel, az esküdtek határozatának az ily körülmények fenforgását megállapító toldaléka minden jogi hatás nélkül szűkölködik s olybá veendő, mintha ott sem volna. A szavazatok döntő számát, illetőleg vizsgálat tárgyává tette a javaslat az angol eljárás igényelte egyhagúságnak és az egyszerű szótöbbségnek feltételeit és szemügyre vette ezek hasznos és káros oldalait. Angliában és Északamerikában az esküdtek határozatához az egyhangúság követelménye van felállítva.
