Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.
Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása
870. szám. 163 A sajtóügyi eljárásunkról szóló rendelet 63. §-ának (az 1871. évi május 14-iki rendelet 75. §-ának) az elnök zárószavát szabályozó rendelkezését azonban a javaslat nem tartja átveendőnek; mert czélszerííbbnek látja az elnökre bizni azoknak a mozzanatoknak és annak a módnak tapintatos megválasztását, melyek a fenforgó esetben legalkalmasabbaknak mutatkoznak arra, hogy az esküdteket kötelességhtí, törvényes és lelkiismeretes eljárásra indítsa. Általában véve e fejtegetésnél az elnök, a ki egyedül felelős érte, a tudományra és a gyakorlatra fog támaszkodni; ott, a hol a törvény magyarázása vitás, elégséges lesz, ha az esküdteket arra figyelmezteti, hogy az értelmezés vitás s az eltérő nézeteket kifejti. A javaslat kötelezővé teszi az elnök jogi fejtegetését, mert habár fordulhatnak elő egyszerű esetek, melyeknél a jogi kérdés alig szorul fejtegetésre, mindazáltal ez még azokban az egyszerű esetekben sem bizonyos mindenik esküdtre nézve. Az elnök nem is tudhatja, hogy az esküdtek egyike-másika nélkülözheti-e a felvilágosítást, s megtörténhetnék, hogy az elnök a jogi fejtegetést éppen a kétséges és nehezebb esetekben mellőzné. Egyszerűbb eseteknél egyszerűbb és rövidebb lehet a fejtegetés, de el nem maradhat. A javaslat ide vágó intézkedéseiből önként foly, hogy az elnök jogi fejtegetése az esküdtekre nézve irányadó, jobb tudomás hiányában kötelező. Az esküdteknek el kell ismerniök az alkalmazásra jutó jogi tételeket, melyekhez kötve vannak; s csak elvétve foglalhat az esküdtek közt az elnöknél derekabb jogász helyet, s ha van ilyen, s ha ennek meggyőződése szerint az elnök jogi fejtegetése téves, őt az elnök fejtegetése lelkiismeretes meggyőződésének követésében akadályozni nem fogja. Ámde azok az esküdtek, a kiknek mi okuk sincs arra, hogy magukat kiválóbb jogászoknak higyjék, azok tartsák lelkiismeretes kötelességüknek a törvényt úgy fogni fel, a hogy azt nekik a gyakorlott elnök megmagyarázta. Ez az esküdtszék lényegét korántsem másítja meg; bizonyság erre az esküdtszékek mintája, az angol, a hol az elnöklő bíró felvilágosításai az esküdtekre nézve kötelezők, melyektől esküszegés terhe nélkül csak úgy térhetnek el, ha special verdictet hoznak, vagyis ha hozzá sem szólnak. A new-yorki perrendtartás 410. §-a ezt a kötelességet nyíltan kijelenti: they must follow the advice. Ennek azután elutasíthatatlan folyománya az a rendelkezés, hogy az elnök fejtegetését a felek bármelyikének kívánságára jegyzőkönyvbe vegyék; mert ha tévedés csúszott bele s ez az esküdtek határozatára befolyt: akkor az igazság nevében tért kell engedni annak, hogy az ily határozat baját orvosolni lehessen (427. §. 5. p.); a mi viszont alig volna okszerűen lehetséges, ha az esküdtek az elnök jogi felvilágosítását figyelmen kívül hagyhatnák. Azt a rendelkezést, hogy az elnök fejtegetésének a jogi kérdésekre vonatkozó része az esküdtekre nézve lelkiismeretükben kötelező, a javaslat nem találja a perrendtartásba felveen" dőnek, mert ily rendelkezés megfelelő sanctio hiányában törvénybe nem iktatható, s mert mellőzése elzárja az útját annak, hogy a befolyásával visszaélő eluök az esküdteket tévútra vezethesse. Az elnök fejtegetése netáni hiányosságának pótlása a javaslat 366. §-ának alkalmazásával minden nehézség nélkül megtörténhetik. Az elnök fejtegetésének felszólalás tárgyává való tevését meg kellett a javaslatnak tiltania a végből, hogy az esküdtekre zavarólag ne hasson. 4. Az esküdtek visszavonulása. A javaslat 364. §-a azt az intézkedést tartalmazza, hogy az esküdtek tanácskozótermébe a feltett kérdéseken fölül beadandók a tett eszközei, szerei, azok a lefoglalva levő dolgok, melyeken a tettes a büntetendő cselekményt elkövette, vagy a melyeken az elkövetés nyomai láthatók, Szóval mindaz, a mi a főtárgyaláson tárgyi bizonyítékul felhasználva, felmutatva volt; továbbá a tárgyalás közben felolvasott okiratok; mert az igazságos határozat mondását csak előmozdíthatja az, ha az esküdtek a bizonyítás amaz eszközeit 21*
