Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.
Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása
144 870. szám. követett el. Ily esetben az elnök, indítványra vagy e nélkül, a tanút letartóztathatja és a vallomásról felvett jegyzökönyvet a kir. ügyészséggel közli. Ugyanezt a rendelkezést teszi az ausztriai perrendtartás (277. §.), és éppen az osztrák judicaturában merült fel ama kérdés, hogy a főtárgyaláson elkövetett hamis tanuzást szabad-e szemben a 278. §-ban foglalt rendelkezéssel azonnal főtárgyalás tárgyává tenni. A semmitőszék judieaturája (1852. márczius 6. 14.078/81. számú Gyűjtemény V. kötet 432. sz.) szerint az osztrák törvényt nem lehet másként értelmezni, mint hogy a főtárgyaláson elkövetett hamis tanuzás tárgyában szintén azonnal tárgyalás tartható és ítélet hozható. Ez értelmezés mellett szól az, hogy a 278. §. nem tesz külömbséget az egyes bűncselekmények neme és fajai közt, és a tettenkapás ennek következtében csak úgy vonatkozik a hamis tanuzásra, mint más bűncselekményre, a 277. §. pedig csakis az elnök discretionarius hatáskörét szabályozza arra az esetre, ha valószinfínek tartható, hogy valaki hamis tanuzást követett el. Az ausztriai semmitőszék ez értelmezését vette a javaslat is kiinduló pontul, midőn a 334. §-ban arról az esetről intézkedik, ha nyomós adatok mutatnak a főtárgyaláson elkövetett hamis tanuzásra. Ez nem azt jelenti, mintha a biróságnak nem volna joga hamis tanuzás esetében a tettenkapott fölött ítélőszéket tartani. Eme jog kétségtelen, de mindenesetre a legnagyobb óvatosság ajánlatos, mert nemcsak a tanúnak előzetes elítélése magára a főtárgyalás alatt lévő ügyre rendkívüli befolyást gyakorolna, de legtöbbször magán a főtárgyaláson teljes bizonyossággal alig állapitható meg a hamis tanuzás. Még a 334. §-ban követendő eljárásnál is, midőn csak előkészítő intézkedések történnek a hamis tanuzással terhelhető tanú ellen, a lehető leggondosabban és lelkiismeretesebben kell az elnöknek a körülményeket mérlegelni, mielőtt a nyilvánosság előtt vallomást tett tanút a hamis tanuzás gyanújával terheli. Különösen aggódó gondossággal kell megfigyelnie ama körülményeket, melyekből következteti, hogy valóban tudva, akarva tett a tanú hamis vallomást. Ha a hamis tanuzás minden ismérvére határozott, biztos adatok nincsenek: akkor ne éljen e jogával az elnök, mert nem méltó hozzá, hogy ő emeljen alaptalan vádakat. Mindig czélszerííen jár el az elnök, ha e fontos ügyben birótársainak véleményét is meghallgatja, mert gyakran egy megjegyzés elég arra, hogy más színben lássa az elnök a tényállást. Megadja ugyan a javaslat az elnöknek azt a jogot is, hogy a tanút, ha ellene a hamis tanuzásra nyomós adatok merülnek fel, letartóztathatja; mégis, ha megszökéstől tartani nem lehet: akkor a letartóztatást mellőzze. 3. A rögtönös eljárás időpontja és az eljárás menete. A javaslat e kivételes eljárásnak nem csupán feltételeit jelöli meg, hanem meghatározza, hogy a főtárgyaláson elkövetett bííncselekményre vonatkozó főtárgyalást mikor kell megtartani. Ama nagy érdeknél fogva, mely a főtárgyaláson elkövetett bűncselekménynek rögtönös megtorlását kívánja, kivételt tesz a javaslat a főtárgyalás folytonosságának elve alól is és megengedi, hogy az elintézés alatt lévő ügy félbeszakításával azonnal az uj cselekmény legyen tárgyalható. A javaslat szövege nem hagy fenn kétséget arra nézve, hogy vagy azonnal a tett elkövetése után kell a főtárgyalást megtartani — és így a folyamatban lévő főtárgyalás csak ekkor és nem tetszés szerint választott későbbi szakában szakítható félbe, — vagy az elintézés alatt lévő ügyet teljesen be kell fejezni és ezután kell az uj cselekmény fötárgyalásahoz fogni. Ha már kivételt tesz a javaslat a contiauitás elve alól csak azért, hogy nyomban érje a büntetés azt az egyént, a ki a főtárgyaláson bűncselekményt követett el, és a bíróság nem tartotta czélszerünek az ügy fölötti eljárást és határozathozást az elintézés alatt lévő ügy befejezéséig elhalasztani: akkor jogos követelmény, hogy azonnal a tett elkövetése után tárgyalja le az ügyet, és ne engedje meg, hogy még öt vagy hat tanú kihallgatása után vegye kezdetét a rögtönös tárgyalás. Ha pedig a tárgyalás alatt lévő ügy befejezte utánra halasztja a bíróság az uj cselekmény miati főtárgyalást: akkor
