Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.
Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása
132 870. szám. vádirat, illetve vádhatározatban megjelölt bűncselekményről szól. A legtöbb esetben nem is változik a vád álláspontja a főtárgyaláson, de ha változik, akkor a vádiratban, illetve vádhatározatban foglalt vádban megjelölt bűncselekmény megnevezése nem elegendő, hanem a főtárgyaláson megváltozott vád álláspontját is meg kell jelölni, mert tulajdonképen már ez a vád és e nélkül valóban nem ítélhető meg helyesen az ítéletnek a vádhoz való viszonya. Hogy az ítéletnek lényeges kelléke az, hogy vagy bűnösnek nyilvánításra vagy felmentésre szóljon, ezt már a 324. §. kimondja. E szakaszban az Írásba foglalt ítélet tartalmának összefüggő kellékeiről átnézetet óhajtván nyújtani, a javaslat csak ismétli a hetedik pontban az ítéleti formulára vonatkozó fentebbi rendelkezést. A nyolczadik pont szerint mindig rendelkezni kell az ítéletben a költségre nézve is. Hogy a költségek alatt mit kell érteni és hogy a felelősség, elítélés és felmentés eselében miként állapítandó meg, azt a XXVI. fejezet szabályozza. Végre a Jcilenezedik pont szerint minden ítéletet indokolni kell. A bizonyítékok szabad mérlegelésének rendszere nem azt jelenti, hogy a biró puszta sejtelem és belső érzelmek, hanem komoly tárgyilagos okok szerint »secundum probata« ítéljen. így fogva fel a bizonyítás alapelvét, a javaslat ama túlzók álláspontjától távol marad, kik szakbírói rendszer mellett is, pusztán azért, mert a meggyőződés keletkezésének indokait mindig határozottan és egységesen megjelölni nem lehet, indokolás helyett a tény egyszerű kijelentésével beérik. Azt nem lehet tagadni, hogy ama gondolatmenetet, miként hatott a birói tanács tagjainak belső meggyőződésére a tanúnak vallomása, vagy a vádlottnak nyilatkozata, minden esetben egységesen megjelölni nem lehet, mert nincs kizárva, hogy mindenik biró más úton jutott egyazon meggyőződésre. De ha ily részletes és elemző megjelölés nem is lehetséges: ebből nem szabad azt a következtetést levonni, hogy a birói meggyőződés indokolása fölösleges. Nem szabad pedig e következtetésre jutni azért, mert ama ténykörülményekre, melyekre a biró ítéletét alapította, határozottan reá lehet mutatni. A vádlott beismerését például egy ténykörülményre nézve valótlannak, a másikra nézve valónak ismeri fel a bíróság. Megtörténhetik, hogy a bíróság mindenik tagja más okból tartja a beismerést valónak, de az eredményre nézve teljes egyértelműség uralkodik és így mindenesetre megállapítható, hogy a bíróság a beismerést vette bizonyító okul. De legtöbbször közelebbről megjelölhetők az ez eredményre vezető belső okok is. A javaslat tehát szükségesnek tartja az ítélet alapjául elfogadott tényállás indokolását, mert ez nyújt csak garantiát a birói önkény ellen. Indokolás mellett számot kell vetni a birónak magával és gyakran éppen az indokolás átgondolásánál veszi észre, hogy puszta sejtelem és benyomás vezetik meggyőződését, mely a szigorúbb indokolás kritikáját ki nem állja. Ha a bíróság nem jelöli meg az okokat, a melyek miatt valamely tényt bebizonyítottnak vagy be nem bizonyítottnak tart, a ténybeii tévedések ily ítélet után alig hozhatók helyre. Ha az elítéltetés után bebizonyul, hogy az egyik tanú hamis vallomást tett, az okirat hamisítva volt, mit használna ez, ha alig lehet bebizonyítani, hogy a tanú vallomása vagy ez okmány volt főoka a bíróság meggyőződésének? Az ítélet indokolásában tehát nem szabad csak a tények kijelentésére szorítkozni, hanem meg kell jelölni lehető tttzetességgel ama bizonyító okokat, melyek az ítélet alapjául szolgáló tényállás megállapítására vésették a bíróságot. Ezt a 327. §. határozottan ki is fejezi. , A tényállás indokolása magában nem volna elegendő. Szükséges a jogi indokolás, azaz azoknak az okoknak megjelölése, melyek a bíróságot a jogi kérdés megítélésénél vezették. Ennek szükségét még azok is elismerik, kik a ténykérdés indokolását mellőzhetőnek vélik. Különösen reá kell mutatni azokra a concret tényekre, melyekben a bűncselekmény ismertetőjeleit látja megállapítottnak vagy meg nem állapítottnak a bíróság. Czélszertínek tartotta a
