Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.
Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása
120 870. szám. fenn, más vádat pedig a vádló a főtárgyaláson elő nem terjeszthet. »Nem sikkasztás, hanem lopás vagy csalás forog fenn: következéskép a vádlott felmentendő*; ez az eredménye oly rendszernek, mely a vádlónak meg nem engedi, hogy a vádirattól vagy a vádhatározattól eltérhessen. A régi angol jognak e merev formalismusát már magában Angliában is elítélték és ez igen természetes, mert az ily felmentés éppen nem védi meg a vádlottat a további üldözéstől, a mennyiben a vádlónak joga van a bűnvádi eljárást egyazon tettért más czímen ismét megindítani. Az angol gyakorlatban legtöbbször maga a vádlott hozzájárul a vád módosításához, mert így egyrészről megmenekül a további üldöztetéstől, másrészről nem kell egy uj eljárás és főtárgyalás költségeit viselni. Egyébiránt Anglia több törvénye (3., 4. Vilm. IV. G. 42. sect. 11. és 12.Victoria c. 46. §. 4.) világosan mutatja, hogy Angliában is arra van a fősx\ly helyezve, hogy a védelem jogában meg ne rövidítsék a vádlottat. Ha e jog csorbát nem szenved, akkor a vád megváltoztatása meg van engedve. A javaslat (316. §.) tehát, levonva a főtárgyalás jelentőségéből a helyes következtetést, egyezőleg az osztrák (263. §.) és német perrendtartások (264., 265. §§.) álláspontjával, a vádlónak megengedi a vád megváltoztatását és pedig akként, hogy a főtárgyalás adatai szerint bebizonyított egész tényállás vád alapjául szolgálhat. A hány bűncselekmény a vádlott ellen a főtárgyaláson bebizonyult, mindannyi a vád tárgyává tehető. Nemcsak egyazon tett minősítése változtatható meg, hanem ha a vádlott más tettet is követett el, mint a melyről a vádirat vagy vádhatározat szól és e tettre nézve a bizonyító eljárás elegendő adatot nyujtottj a törvényszék pedig tárgyában hatáskörrel bir: úgy erre nézve is azonnal vád emelhető. De feljogosítja a javaslat a vádlót arra is, hogy a megfelelő vád emelése czéljából a főtárgyalás félbeszakítását, illetve elnapolását indítványozza, mely indítvány tárgyában a bíróság mindig a vádlott meghallgatása után határoz. Az esküdtbíróság külön hatásköre speciális szabályokra adott alkalmat az esetben, ha a kir. ügyészség a változott tényállás alapján, az esküdtbiróság elé tartozó bűncselekmény tárgyában kíván vádat emelni (316. §. 2. bek. 318. §. 4—6. bek.). Mihelyt a vád a vádirat vagy a vádhatározat tartalmától eltért, a védelem jogának hathatós gyakorlása érdekében kötelessége az elnöknek az eltérést világosan megmagyarázni és meg kell győződnie, hogy megértette-e a vádlott a helyzet megváltozását és az ezzel járó következményeket? (317. §.) E rendelkezés a vád megváltoztatásának mindeneseteire kiterjed. Akár enyhült, akár súlyosbodott a vádlott helyzete, mindig értésére kell adni e változást, mert ha enyhébben minősítik is a cselekményt, ez nem zárja ki, hogy a védelem irányát teljesen meg kell változtatni. Lehet, hogy szándékos cselekmény miatt emelt vád ellenében készült a vádlott, illetve védője a védelemre és a vád culposus cselekményre irányul. És nemcsak a kellő felvilágosításnak kell megtörténni, hanem meg kell kérdezni a vádlottat, hogy nem kívánja-e a vád megváltoztatása miatt védelmének előkészítése czéljából a főtárgyalás félbeszakítását vagy elnapolását; és ez oly fontos perjogi mozzanat, hogy e kérdés tevését és ennek, valamint az erre adott feleletnek jegyzőkönyvbe foglalását a javaslat semmiség terhe mellett irja elő. E rendelkezések is világosan arra vallanak, hogy a javaslat teljes erélylyel kívánja a • védelem érdekeit a megváltozott váddal szemben biztosítani, sőt még tovább megy, mert taxatíve meghatározza azt az esetet, midőn a félbeszakítás vagy az elnapolás iránti indítvány meg nem tagadható. Azzal, hogy a javaslat az indítványt csak az esetben nyilvánítja megtagadhatónak, ha ez a védelem érdekébe nem ütközik, a vádlottnak a vád megváltoztatásával szemben lehető igénye teljesen ki van elégítve. E szabályból az is következik, hogy a főtárgyalás félbeszakítása vagy elnapolása iránt tett indítványnak mindig helyt kell adni, ha a vádló uj bűncselekmény miatt emelt vádat. Ü;] S Ö
