Képviselőházi irományok, 1892. XXVIII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870ff. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása

106 870. szám, tékok megszerzését czélzó indítványt elvetette, az elnöknek nincs joga e bizonyítékot a törvényszék határozata ellenére megszerezni. Abból, hogy a felek által indítványozott bizonyítékot az elnök megszerzi: senkire jogsérelem nem háramlik, de mindenesetre nagy sérelemmel járhat, ha ily indítványt végleg elutasíthatna. Következéskép indokolt e ponton a törvényszék ellenőrzését biztosítani, valamint a hosszabb időre való, esetleg ok nélküli elhalasztás megakadályozása czéljábol szintén szükségesvolt a törvényszékre bízni a határozathozatalt a huszonnégy óra alatt meg nem szerezhető bizonyíték szükséges, vagy fölösleges volta tárgyában. A javaslat a »bizonyíték« kifejezés alatt mindazt érti, mi csak bizonyítékul szolgálhat, következéskép mind az elnök, mind a törvényszék jogosítva vannak uj tanukat és szakértőket megidézni és kihallgatni, szakértői szemlét elrendelni, okiratokat, polgári vagy bűnvádi periratokat és egyáltalában minden uj bizonyítékul szolgáló tárgyat megszerezni. Az »uj bizonyíték« fogalma alatt nem azt érti a javaslat, mintha annak a felek előtt teljesen ismeretlennek kellene lenni, sőt ellenkezőleg a főtárgyalásra nem idézett vagy meg nem jelent, de az előkészítő eljárás során kihallgatott tanú vagy szakértő is ilyennek tekintendő. Minden tévedés elkerülése végett szükséges volt kimondani, hogy az elnök vagy a törvényszék által elrendelt szemlét maga a törvényszék vagy ennek egyik kiküldött tagja is teljesítheti, ki a szemle befejezése után azonnal jelentést tesz a törvényszéknél. Ez ugyan a legritkább esetek közé fog tartozni, de semmi esetre sem volna indokolt, ha annak lehetősége, hogy maga az itélőbiróság teljesíthessen szemlét, »a priori* ki volna zárva. A német birodalmi perrendtartás erre nézve »expressis verbis« nem nyilatkozik; de azért senki sem állítja, hogy a hallgatás azt jelentené, mintha a törvény nem is kívánná az itélőbiróságot e jogkörrel felruházni. A franczia perrendtartás szintén nem nyilatkozik e kérdésben, de a gyakorlat szerint nemcsak a correctionalis bíróság, hanem a »cour d'assises« is jogosítva van szemlét teljesíteni. Igen fontosnak tartja azonban a franczia judicatura a vádlott jelenlétét a szemlénél. Az osztrák perrendtartás kifejezetten intézkedik e tárgyban (254. §., ut. bek.) és a gyakorlatban ritkán ugyan, de mégis előfordul, hogy a bíróság az esküdtekkel együtt teljesíti a szemlét. Legnevezetesebb ily eset volt a Tourville ügyben teljesített szemle, melynél a bíróság ama hibát követte el, hogy a vádlott személyes jelenlétét nem tartván szükségesnek, csakis ennek védője vett részt a szemlénél. Az e miatt érvényesített semmiségi panaszt a semmitőszék abból az okból, hagy a vádlott jelenlétére vonatkozó indítvány a főtárgyalás jegyzőkönyve szerint nem volt téve, elvetette, mindazáltal helyes eljárásnak csak az tartható, ha a vádlott is személyesen jelen van, mert eme szemle tulajdonképen a főtárgyalás folytatása, és a vádlott jelenléte nem mellőzhető. így fogja fel ezt a franczia és belga judicatura is (a Pelczer Armand és Leo által Bernays ügyvéden Brüsselben elkövetett gyilkossági ügyben a »Rue de la Loi« utczában az esküdtszék által teljesített szemlénél is jelen volt mindenik vádlott L. Mayer Commentárját), és jelen javaslat szellemének is, és abbeli rendelkezésének, hogy a felek a szemle idejéről semmiség terhe mellett értesítendők, csak az az eljárás felel meg, midőn a vádlott a szemle teljesítésénél, mely a főtárgyalás keretéhez tartozik, jelen van és pedig e tekintetben nem kell külömbséget tenni, akár az egész törvényszék, akár csak egyik kiküldöttje teljesíti a szemlét, mert a per eme szakában az ügyfél-nyilvánosság követelményének szigorú megtartása joggal kívánható. Egyébként egyazon szabályok követendők, melyeket a javaslat a szakértői szemlére nézve általában meghatározott. Ha azonban a törvényszék, a vádlónak és a vádlottnak jelenlétében tartja a szemlét, ugy a fennebb előadottakból önként következik, hogy a tanuk a szakértői szemlénél mellőzhetők, mert a biróság jelenléte és az ügyfél-nyilvánosság elég biztosítékot nyújtanak minden visszaélés ellen.