Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

88 870. szám. Ily körülmények közt a javaslat nem követheti a német birodalmi perrendtartás példáját s nem ajánlhatja, hogy törvényhozásunk a schöffen-biróságot, mely a nem felebbezhetö ügyek elintézésének helyessége iránt mi garantiát sem nyújthat, az esküdtbirósággal együttesen felállítsa. Ahhoz pedig, hogy perrendtartásunk a schöffen-biróságot az esküdtbíróság helyett alkalmazhassa, nemcsak az volna kimutatandó, hogy a schöffen-biróság magában véve* jó és hasznos intézmény, hanem még az is, hogy jobb az esküdtbiróságnál. A schöffen-biróság még alig hivatkozhatik tapasztalatokra az esküdtszék századok óta folyó történetével szemben. Szászországban szülői szeretettel dicsérték működését; Württembergben nem. A schöffen-biróság sem ment azoktól az árnyékoldalaktól, melyek az esküdtbiróságnál megállapíthatók. A tisztán jogi kérdésekben is döntésre hivatva levő schöffök kiválasztása még több nehézséggel jár, mint az esküdtek lajstromainak egybeállítása; s a teher, mely a kiválasztottakra háramlik, sokkal súlyosabb, mint az esküdteké, mert a schöffnek gyakrabban kell a bíráskodásban részt vennie, mint az esküdtnek közreműködnie. A nagyobb teherrel járó intézményt a nép ellenszenvvel fogadná; mig ellenben az esküdtszéktől a teher szempontjából sem idegenkednék, ha a hatáskör megállapítása czélszerűen s nem a franczia rendszer nyomán egyedül a büntetés-maximumok szerint történik. Ellenben az esküdtbíróság fényoldalai a schöffen-biróságnál elvesznek. Az előbbinél két önálló tényező működik, tehetségeinek megfelelő körben; a schöffen-biróságnál organikusan együttműködik a nemjogász a jogászszal, a sehöff egyenjogú társa a hivatásos bírónak s helylyel-közzel a jogász biró jogi véleménye fölött legtöbbnyire tudákos fölületességgel és nem ritkán csodálatos theoriák alapján dönt. A verdictben részt veendő esküdt nevét a felek csak az utolsó pillanatban tudják meg; a schöfföt hetekkel, sőt hónapokkal előbb ismerik s befolyásolhatják. Az esküdtet a felek szabadon visszautasíthatják, a schöfföt nem. Az esküdtet a biró a nyilvánosság színe előtt világosítja fel a jogi kérdésekről; a schöfföt titokban, zárt ajtók mögött s ténykérdésekre is kiterjeszkedve. De a schöffen-biróságnál a közvetlenség elve sem érvényesül teljesen, mert a sehöff megtekintheti az iratokat. A bíróság az esküdtek igazságtalan verdictje ellen vétójogot gyakorol, a sehöff ítéletét érintetlenül hagyni kénytelen. Az összehasonlítás tehát nem esik a schöffen-biróság javára, mely hazánk talajába át sem ültethető, a mint ezt a Horvát-Szlavonországok területén tett tapasztalatok bizonyítják, a hol az 1875. évben felállított schöff-intézmény, hivatalosan constatált adatok szerint határozottan károsnak és megszüntetendőnek bizonyult. A vonatkozó elemek csekélyebb értelmessége miatt a bírák csak ritkán birták a sehöfföket feladatukról s a jogi kérdésekről felvilágosítani. Félelmök vagy kedvezésök miatt nem lehetett tőlök büntető ítéletet kieszközölni oly törvénysértések miatt indított ügyekben, melyek nagyon el vannak terjedve. Sőt arra is voltak esetek, hogy a schöffök nemcsak kedveztek a vádlottaknak, hanem velők nyilvánvalólag egyetértettek s jelentékenyen megnehezítették a járásbíróságok működését. A közönség pedig áltálában véve súlyosan érezte a bíráskodással járó kötelesség terhét. Ennek következménye aztán a schöffök elmaradozása s a tárgyalásoknak gyakori elhalasztása volt. Mindezekre tartozó figyelemmel a javaslat a sehöffen-biróságnak meghonosítását nem ajánlja. A fennebbiekkel ki vannak merítve az általános indokolás tárgyai. Feladatául tűzte ki magának, hogy tájékozzon az alapokról, melyeket a bűnvádi perjog codificatiója hazánkban talál, hogy kiemelje a főbb irányokat, melyekben a jelenkor törvényhozása e téren halad, hogy végre főbb vonásaiban vázolja a jelen munkálat álláspontjait és irányeszméit és röviden kifejtse azokat az alapelveket, melyeken a javaslat részletes intézkedései nyugszanak. Maguknak e részletes intézkedéseknek tüzetes tárgyalása, az indokolás különös részének feladata. A jelen javaslatnak életbeléptetése esetére szükségessé váló szervezeti újításoknak és ezekkel kapcsolatos kérdéseknek tárgyalását az életbeléptető törvényjavaslatnak indokolása fogja tartalmazni.