Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.
Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete
416 870. szám. Méltányos végre az is, hogy más tanuk is, ha őket lakóhelyüktől távolabb, egy mértföldre, vagyis nyolez kilométerre eső helyen hallgatják ki, állásukhoz mért ellátási díjat követelhessenek. Ha a tanú étkezésre, esetleg éjjeli nyugalomra haza nem mehet, akkor állásához mért napi ellátásra joggal tarthat igényt. Mindezen intézkedések egyébiránt jelentéktelen eltéréssel a Királyhágón túl ma is érvényes 1853-iki osztrák perrendtartásba (334. §.) befoglalva vannak és az 1873-iki törvény is átvette ezeket. Rendeleti útra vannak fentartva a tanudíj tárgyában teendő részletes intézkedések. A franczia javaslat (Art. 72: »Tout témoin qui demande une indemnité est taxé par le juge d'instruction a moins qu'il ne recoive un traitement quelconque a raison d'un service public«) és a belga (111. ez.: »Chaque témoin qui demandera une indemnité sera taxé par le juge d'instruction«) követve az 1808-iki Code 82. ez.-ét, minden tanúnak, a ki kéri, kivétel nélkül biztosítják a kártalanítás jogát. Helyesebbnek mutatkozott oly tüzetesen meghatározni a méltányosság eseteit és ragaszkodni ahhoz az alapelvhez, mit egyébiránt a belga parliamenti bizottság jelentése is kiemel: »Tout citoyen dóit son témoignage a la justice*. A jelen javaslat szerint a tanudíjat nem hivatalból kell megállapítani, hanem ezt vagy a kihallgatáskor vagy ettől számítandó két nap alatt kell a tanúnak kérni, mert külömben igénye megszűnik és igazolással sem élhet. Kötelessége azonban a kihallgatást teljesítő hatóságnak e rendelkezésekre a tanút kihallgatásakor figyelmeztetni. Az a kivételes intézkedés, hogy a magánvádló részére tanudíj vagy útiköltség nem állapítható meg, más sértett pedig csak akkor bír az említett igénynyel, ha mint tanút idézte meg, abban leli indokolását, hogy az állam csak a bűnvádi eljárás szükséges költségeit viseli, de a magánérdekek érvényesítésének költségeivel nem terhelhető. Folytatása a XXV11I. kötetben.
