Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.
Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete
Cfl) 870. szám. Perújítást mind a közvádló, mind az elitélt kérhet, sőt utóbbinak hozzátartozói, örökösei és >barátai* is. A kérvény az elsőfokú bíróság elnökénél nyújtandó be és a nevezett bíróság nyilvános szóbeli tárgyalás utján határoz a kérelem megengedhetősége fölött. Ha a kérelemnek helyt adnak, új vizsgálat foly le. s ha a közvádló el nem áll, ujabb tárgyalás tartandó. Felsőbb bíróság ítélete ellen megengedett perújítás esetén az ügy hivatalból felebbezendő. Eredeti eszmék szerint alakítja az 1843-iki javaslat a bírói szervezetet. ,A bűncselekmények nyomozására a törvényhatóságok hivatvák; felségsértés, hűtlenség, pénzhamisítás és királysértés esetén a királyi tábla. A perbefogó szék a kir. táblához utalt ügyekben a curiának külön e czélra választott 13-tagú tanácsa, egyéb ügyekben a törvényhatóság perbefogó széke, mely a megye közgyűlése által választott 24 honoratiorból alakul és legalább 7-tagú tonácsban határoz. Az itélőbiráskodást, törvényszünet nélkül, első fokon a törvényhatóságnak egy elnökből és legalább 7 tagból álló külön büntető törvényszéke gyakorolja, az első fokon a kir. táblához utalt ügyekben e bíróságnak 19-tagú tanácsa. A törvényszéki ülnököket 6 évre választják azoknak az egyéneknek sorából, kik a perbefogó széki tagsághoz megkívánt minősítéssel bírnak. Közölök hatan állandó és fizetéses bírák, a többiek napidíj mellett három hónaponkint rendelendők be. Másodfokon Magyarországra nézve a kir. tábla büntető osztályának, a kapcsolt részekre nézve a báni táblának kilencztagú tanácsa, azokban az ügyekben pedig, melyek első fokon a kir. táblához tartoznak, a hétszemélyes tábla 2l-es tanácsa ítél. Az itt vázolt javaslat volt az országos bizottság többségének javaslata. Ismeretes, hogy ezzel szemben a kisebbség különvéleményt adott be, mely az eljárást az esküdtszéki szervezetre óhajtotta alapítani. A kisebbség czélt is ért, a mennyiben a Karok és Rendek szintén erre az álláspontra helyezkedvén, a javaslatnak ily értelemben való átdolgozását rendelték el. E munkálat 1844. augusztus 6-án került megvitatás alá s három ülésen át tárgyaltatván el is lett fogadva. Lényeges változtatást csak az imént emiitett irányban tett az 1843-iki javaslaton. Az esküdtszéki intézmény folyománya gyanánt vádesküdtszék és semmitó'szék (főigazitószék) felállítása volt tervezve, és a ténykérdésben a perorvoslat (a polgári igényre vonatkozó felfolyamodás kivételével) ki volt zárva. Ez utóbbi javaslathoz azonban, főleg az esküdtszéki intézményre alapítása miatt, a főrendek nem járultak hozzá, s igy törvény ismét nem létesült. 1844-től 1872-ig nem történt kísérlet az általános bűnvádi eljárás codificatiójára. 1848-ban szóba került az országgyűlésen a munkálatok fonalának felvétele, de eredmény nélkül. 1868-ig a magyar törvényhozás szünetelt, visszaállítása után pedig első sorban a polgári törvénykezés, utóbb a bírói szervezet reformja foglalták el. Végre 1872-ben megbízást vett Csemegi Károly államtitkár az igazságügyi minisztertől, hogy a büntető eljárás ideiglenes szabályozásáról törvényjavaslatot dolgozzon ki, s e munkálat 1872. márczius 6-án ily czím alatt: »A törvényszékek illetőségéhez tartozó bűnvádi eljárás ideiglenes szabályozásáról</, be is lett mutatva a képviselőháznak. Későbbi sorsa már fentebb meg volt említve. Ugyancsak a bűnvádi eljárásnak jelenleg érvényes szabályai ismertetése alkalmával ki voltak emelve ennek a javaslatnak fogyatkozásai is, melyek okozták, hogy annak alapján kielégítő jogszolgáltatás nem fejlődhetett. A codifícatio tehát továbbra is általános óhajtás maradt és ez óhajtás különösen a büntető törvénykönyvek életbelépte óta mind élénkebben nyilvánult, mert a tapasztalás mutatta, hogy az eljárásról szóló jó törvény nélkül az anyagi codex kellően nem érvényesülhet. A kormány ez általános óhajtásának megfelelni kívánván, az előmunkálatokkal Csemegi Károly kir. curiai tanácselnököt bízta meg. E megbízás alapján Csemegi Károly tervezetet készített a törvényszékek előtti bűnvádi eljárás szabályozásáról. Ez első tervezet »Magyar bűnvádi eljárás a törvényszékek élŐtt« czím alatt 1882-ben jelent meg általános indokolás kíséretében.
