Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.
Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete
262 870. szám. tehát kétséget, hogy minden bíróság, ügyészség és rendőri hatóság joggal bir az idézésre. A két utóbbi hatóságnak joga lévén a nyomozásra, sőt ennek vezetése a kir. ügyészséget illetvén, szükséges ezen hatóságoknak is jogot adni arra, hogy a terheltet megjelenésre kötelezhessék. (96. §.) Az idézőlevélnek a javaslat szerint több kellékkel kell bírnia. a) Mindenekelőtt a terhelt érdekeinek kímélése szempontjából szükséges, hogy az idézíílevelet hivatalos pecséttel lezárva adják ki. Eme rendelkezésből nem következik, hogy a terheltnek joga volna a véletlenül nyíltan kézbesített idézőlevelet visszautasítani. Jogában áll a parancs lezáratlan kézbesítése miatt panaszt emelni, de az nem oly megsértése az alaki szabályoknak, a mely miatt az idézőlevél hatálya megszűnnék. b) Második kelléke az idézőlevélnek, hogy abban az idéző hatóság megnevezve legyen. Melyik törvényszék, járásbíróság, vizsgálóbíró, ügyészség vagy rendőri hatóság idézi meg a terheltet: ennek határozottan ki kell fejezve lenni az idézőlevélben. c) Harmadik kellék a megidézendő nevének kitétele. A mennyire csak lehetséges, oly világosan keli megjelölni a megidezendönek nevét. Ha több hasonló nevű van, akkor közelebbi megjelöléssel iparkodjék az idéző hatóság a félreértéseknek elejét venni. Nem elégséges a borítékon megjelölni az idézendőt, hanem magában az idézőlevélben is ki kell a nevét tenni, sőt ha ellenmondás van a boríték és az idézőlevél között, akkor az utóbbi az irányadó, mert fel lehet tenni, hogy az idézőlevél kiállításánál nagyobb gonddal jártak el, mint a czímzésnél. d) Negyedik kellék, hogy a kihallgatás napja, helye, órája megjelölve legyen. Ezek oly lényeges kellékei az idézőlevélnek, melyek nélkül az idézésre nem is lehet megjelenni. Ha az idézendő nem veheti ki az idézőlevélből, hogy hol, vagy mely napon, vagy mely órában kell megjelennie: akkor elmaradása miatt semmi kényszerítő intézkedésnek helye nincs. e) Ha csak nyomozás stádiumában van az ügy: akkor nemcsak hogy nem szükséges, de nem is czélszertí megnevezni a büntetendő cselekményt, mely miatt az idézés történik. De ha már vizsgálat folyik, vagy éppen a főtárgyalás is el van rendelve: akkor a büntetendő cselekmény megjelölése már semmi kárral nem jár. Ily esetben elégséges a büntetendő cselekményt általában, concret ismertetőjelek felemlítése nélkül megjelölni. f) Lényeges kelléke az idézőlevélnek ama figyelmeztetés is, hogy a megidézettet elmaradása esetében elő fogják vezetni. E rendelkezéssel a terheltnek szóló idézőlevél az úgynevezett »poenalis citatio« jellegét nyeri, mert az idézőlevélben egyúttal az elmaradás büntetésével is fenyegetve van a terhelt. Ha e figyelmeztetés az idézőievélből véletlenül kimarad, az nem teszi az idézőlevelet hatálytalanná, de az elővezetés foganatosítása e figyelmeztetés nélkül kiállított idézőlevél alapján semmi esetre sem volna indokolt. g) Nélkülözhetetlen kelléke az idézőlevélnek a hivatalos pecsét és aláírás. Az osztrák törvény a hivatalos pecsétet nem kívánja meg. A franczia »Code d mstruction criminille« (9. ez.), úgy az idéző (mandat de comparution) és az elővezető (mándat d'amener), mint az elfogató (mandat de dépot) parancsra nézve kötelezőleg irja elő a hivatalos pecsétet. Az idézőlevelek hitelességét mindenesetre emeli a hivatalos pecsét alkalmazása. Az aláírás oly lényeges kelléke az idézőlevélnek, hogy la nélkül nincs hatálya. Az aláírásnak valóságosnak kell lenni, azaz: sem kőnyomat, sem nyomtatott aláírás a valóságot nem pótolhatja. És éppen nem elegendő csakis »a törvényszék«, vagy »vizsgálóbiró« általános megjelölése, hanem ha a vizsgálóbíró, kir. ügyészség vagy rendőri hatóság idéz, úgy az illető hatóságok eljáró közegének személyes aláírása szükséges, ha pedig a törvényszék idéz: akkor az idézőlevelet szintén az ügyviteli szabályok szerint aláírásra hivatott közegnek személyesen kell aláírni.
