Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

208 870. szám. Az elfogulatlanság érdeke annyira biztosítva van, hogy érvényesíthető minden ok, a mi alkalmas kétséget kelteni a biró teljes elfogulatlansága iránt. A mellőzésre irányuló eljárás úgy van szabályozva, hogy mindig elfogulatlan és a, hierarchia tekinteteinek megfelelő' hatóság határozzon a mellőzés iránt előterjesztett kérelem tárgyában. Ily határozat soha sem hozható a nélkül, hogy a kifogásolt meg ne .hallgattassák. Lássuk most a részletes intézkedéseket: I. Birdk és jegyzőkönyvvezetők kizárása (64—67. §§.). 1. A javaslat mindenekelőtt ama kizáró okokat sorolja fel, melyek a »propria caasa« fogalmi köréhez tartoznak. A 64. §. 1. pontja tehát kizárja valamely bűnvádi ügy elintézésénél a birót (jegyzőkönyvvezetőt), kinek jogait bűncselekmény sértette, vagy veszélyeztette (13. §.). Az osztrák perrendtartásnak »Durch die strafbare That verletzt« és a német perrendtartásnak »wenn er selbst durch die strafbare Handlung verletzt ist« kitételeit is úgy magyarázták, hogy a bűncselekmény által közvetve szenvedett kár e fogalomkörbe nem vonható. A? ily közvetett kár lehet ok a mellőzésre, de kizáró okul nem szolgálhat. Itt tehát csakis oly sértés vagy károsítás értendő, mely a magánvádlói jog gyakorlására jogosít fel. E kizáró oknak felvétele, nem szorul bővebb indokolásra, mert saját ügyének senki sem lehet elfogulatlan bírája. 2. A 64. §. 2., 3. és 4. pontjában felsorolt kizáró okok a bírónak az ügyben érdekeltekhez való közelebbi viszonyán alapulnak és a jegyesi és házassági viszony, a közel rokonság vagy sógorság, az örökbefogadó vagy nevelőszülői, a gyámi és gondnoki viszony valóban oly állapotok, melyekben a természet törvényeinél fogva és normális körülmények között az érdekeltség érzete alig küzdhető le. E szempontból egyenlő tekintet alá jön a bírónak mind a vádlóhoz és a terhelthez, mind a sértetthez való viszonya és igen természetes, hogy e kizáró ok nem szűnik meg akkor sem, ha mindkét irányban egyenlő rokonsági stb. viszony forog fenn. A javaslat több tekintetben igyekezett e kizáró okokra vonatkozó törvényhozási intézkedéseket javítani. Sem az osztrák, sem a német perrendtartás pl. nem veszik kizáró oknak a jegyesi viszonyt. Méltán jegyzi meg a bírálat, hogy a birót oly benső viszony csatolja menyasszonyához, mint gyámoltjához és így mindenesetre jogosult ama viszonyt is kizáró oknak venni. A jegyesi viszonyt 1843. évi javaslatunk is a bíráskodási képtelenség okai közé sorozta. A házassági és sógorsági viszony nemcsak a házasság fennállása alatt, hanem akkor is kizáró ok, ha a házasság már nem áll fenn. Továbbá a gyámi és gondnoksági viszony is kizáró ok marad, bár a biró (jegyzőkönyvvezető) már nem gyámja vagy gondnoka a sértettnek, a vádlónak, vagy a terheltnek. E viszonyok oly benső kötelékeket létesítenek, melyek a viszony felbomlása után is rendszerint megtartják erejöket, vagy ha teljesen megszakadnak, könnyen idegenkedéssé és gyűlöletté fajulnak. Mindkét eshetőség igazolja a javaslat intézkedését. A német perrendtartás a nevelőszülői

1 viszonyt sem tekinti kizáró oknak. Minthogy azonban ez az örökbefogadó viszony bensőségével egyenértékű, czélszerfí ezt is kizáró oknak venni, mit az osztrák perrendtartás is tesz. A rokonság és a sógorság kizáró okának meghatározásánál irányadó volt az, hogy csakis a közeli rokonokra vagy sógorokra legyen a kizárás kiterjesztve. Ez természetesen nem akadályozza azt, hogy a távolabb rokonság és sógorság foka mint a mellőzés oka legyen érvényesíthető. A 64. §. 3. és 4. pontjai esetében a bírónak vagy jegyzőkönyvvezetőnek a kir. ügyészség tagjaival, valamint a terhelt és a sértett képviselőivel, különösen a védővel való ily közeli viszonya is kizáró ok, mert nem várható elfogulatlan ítélkezés vagy eljárás olyan hivatalnoktól sem, a ki a nevezett személyekhez közel áll. 3. A 64. §. 5. és 6. pontjában, továbbá a 65. és 66. §-okban foglalt kizáró okok az eljárás tárgyát képező ügyben való előző közreműködés tényén alapulnak.