Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

870. szám. 137 viszonyait is mérlegelni tudó közhatóság jogosítható fel. A javaslat rendelkezése egyébként természetesen nem akadályozza azt, hogy a felek az indítványnak előterjesztését kérhessék a koronaügyésznél vagy az igazságügyi miniszternél. Éppen úgy a biróság is tehet e tárgyban ezeknél előterjesztést s az igazságügyi miniszter hivatalból is utasíthatja a koronaügyészt hasonló indítvány tételére. A 29. §. tehát egyáltalán nem kívánja a kezdeményezésnek kizárólagos jogát a koronaügyészre ruházni; értelme csak az, hogy a koronaügyész indítványa nélkül ebhöl az okból biróküldés nem rendelhető el. Nem szól a javaslat arról, hogy az eljárásnak mely szakában lehet biróküldést elrendelni. Ebből következik, hogy a biróküldésnek az eljárás minden szakában, a meddig csak gyakorlati jelentősége lehet, helye is van. Ha a javaslat erre nézve megszorító rendelkezést nem tartalmaz, akkor ez nem magyarázható másként, mint hogy a javaslat a biróküldés elrendelését nem kívánja más korlátok közé szorítani, mint a melyeket a gyakorlati jelentőség von. Következéskép még akkor sincs kizárva a biróküldés, ha a biróság már ítéletet hozott, de ez megsemmisíttetvén, uj eljárást indítanak. Nincs az sem kizárva, hogy a már kiküldött biróság helyett ismét más biróság küldessék ki, de ekkor oly okoknak kell fenforogniok, melyek az első kiküldetés alkalmával ismeretlenek voltak. Nem rendelkezik külön a javaslat a biróküldés terjedelméről és hatásáról sem. Ez is oly része a biróküldés kérdésének, melyet nem szükséges törvénybe foglalni. A biróküldés természetének következménye az, hogy valamely ügy a maga egészében engedendő át a további eljárásra a kiküldött bíróságnak, azaz: nem lehet egy határozattal valamely ügyben a vizsgálatot, a vád alá helyezést és a főtárgyalást más-más bíróságokra bizni. A biróküldés hatása pedig abban nyilvánul, hogy a kiküldött bíróságra a rendes illetékesség teljesen átmegy, azaz: összefüggő ügyekre nézve nem kell külön birókiküldés, hanem ezek, a mennyiben a közös illetékesség az egyesítés tényén nyugszik, a kiküldött biróság előtt egyesithetők, a mennyiben pedig maga az összefüggés állapítja meg az illetékességet, az összefüggő ügyekre maga a kiküldött biróság bir illetékességgel. A biróküldés tárgyában a kir. curiát illetvén a döntés, magától értendő, hogy ennek határozata ellen a javaslat nem enged perorvoslatot. A tágabb értelemben vett biróküldésnek azok az esetei, midőn a vádtanács a vizsgálóbírót más törvényszék területén teljesítendő vizsgálattal bizhatja meg, (109. §.), továbbá midőn a vádtanács a vizsgálatot a járásbíróságra bizhatja (110. §.), végre amidőn a kir. ítélő-tábla, illetőleg a kir. curia semmiségi panasz következtében az ítélet megsemmisítésével más törvényszékre illetőleg kir. ítélőtáblára bizza az eljárást (404., 438. §§.) a maguk helyén nyernek felvilágosítást. 10. Nehogy illetékesség hiányából a birói beavatkozás lehetetlenné váljon és ennek következtében fontos bizonyítékok, nyomok stb. veszendőbe menjenek; a jogsegély magasabb érdekeinél fogva elkerülhetetlenül szükséges volt a kir. ügyészség nem illetékes tagjainak, valamint minden elsőfokú biróságnak is kötelességévé tenni, hogy sürgős esetekben a területén felmerülő teendőket, illetőleg a halaszthatatlan nyomozó és vizsgálati cselekményeket még akkor is teljesítsék, ha az eljárásra és ítélethozásra nem is illetékesek (36., 86., 111. §§.) A nyomozó cselekmények végzésére irányuló megkeresés tekintetében a 86. §. nem szab korlátot s igy kétségtelen, hogy ha sürgős szükség kívánja, a nem illetékes járásbiróság is nyomozó cselekmények teljesítése végett megkereshető lesz s ez is köteles leend a megkeresés tárgyával összefüggő vagy abból folyó további nyomozó cselekményeket uj megkeresés nélkül, hivatalból is végezni. A nyomozó, illetőleg vizsgálati cselekmények alatt a terheltnek, tanuknak kihallgatása, birói és szakértői szemle, lefoglalás, házkutatás, személymotozás értendő. A letartóztatás szintén teljesíthető, ha ezt a szükség követelj. Ha ily szabályt nem tartalmazna a javaslat, KÉPVH. IROMÁNY. 1892 — 97. XXVII. KÖTBT. 18