Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

870. szám. Az eljárás részleteit a javaslat a 477. és 478. §-okbaa határozza meg. 7. Bármely világos hatásköri és illetékességi szabályok mellett is előfordul, hogy valamely ügyre nézve egy bíróság sem tartja magát illetékesnek, vagy egy ügyre több mondja ki illetékességét. Minthogy az ügy nem maradhat elintézetlenül azért, hogy egy bíróság sem akar eljárni, vagy több érzi magát feljogosítottnak az eljárásra: szükséges rendelkezni az iránt, hogy a fölöttes bíróságok döntsék el mind az igenleges, mind a nemleges hatásköri és illetékességi összeütközéseket. Ez összeütközések eldöntésére a javaslat (28. §.) csak a kir. ítélőtáblákat és a kir. curiát jogosítja fel. Az osztrák (64. §.), a német (14. §.) és az olasz (732. ez.) törvények ugyané kérdésben a határozathozás jogát a közvetlen felsőbb bíróságra, tehát járásbirósági ügyekben a törvényszékre ruházzák. Hazai viszonyaink közt azonban czélszerübbnek mutatkozik e jognak a kir. ítélőtábláknál való összpontosítása és pedig, annyival inkább, mert a felügyelet és ellenőrzés joga az 1891. évi XVII. t.-cz. értelmében a kir. járásbíróságok felett is a kir. Ítélőtáblákat illeti. A hatásköri és illetékességi összeütközések . között a javaslat az eljárás szempontjából nem tesz külömbséget. Akár az tehát a kérdés tárgya, hogy a bűncselekmény törvényszéki, vagy járásbirósági hatáskörhöz tartozik-e, akár az, hogy a bűncselekmény tekintetében több törvényszék, yagy több járásbíróság közt melyik törvényszék vagy járásbíróság illetékes az eljárásra: mindig az a kir. Ítélőtábla határoz, melynek területén az összeütközött bíróságok vannak. A kir. curia pedig akkor határoz, ha az összeütközés több kir. ítélőtábla között, illetőleg .több kir. Ítélőtábla területén levő bíróságok között fordul elő. Mindkét felsőbb biróság a melléje rendelt közvádló meghallgatása után dönt. A mennyiben az életbeléptető törvény fentartja a közigazgatási hatóságok büntető hatáskörét, az ezek és a kir. bíróságok között felmerülő hatásköri összeütközések tárgyában, a javaslat 28. §-a alapján sem a kir. ítélőtábla, sem a kir. curia, hárem az erre kijelölendő külön hatóság volna hivatva dönteni. Ezt a hatáskört jelenleg az 1869: IV. t.-cz. 25. §-a alapján a kir. minisztérium gyakorolja. 8. Habár Magyarország és Horvát-Szlavonország egy állami közösséget alkotnak, mindazáltal, mivel Horvát-Szlavonország önkormányzati joga mind törvényhozási, mind kormányzati tekintetben a tengerészeti jog kiszolgáltatásán kivül a törvénykezésre, ennek minden fokozatán át kiterjed: elkerülhetetlenül szükséges, hogy az 1868: XXX. törvényezikkben meghatározott módon törvény gondoskodjék a Horvát-Szlavonországok területén létező és a magyar állam többi bíróságai között felmerülő illetékességi összeütközések fölött döntő hatóságnak felállításáról és az erre vonatkozó eljárásról, mert a jelenlegi állapot, midőn az igazságügyi miniszter és a horvát bán között tárgyalás utján oldatnak meg az illetékességi összeütközések, fenn nem tartható. Ily értelmű kijelentés azonban a javaslatba azért nem volt felvehető, mert hasonló átmeneti jellegű, puszta utalás nem tartozik rendszeres perrendtartásba. A megfelelő kijelentés a javaslatnak törvénynyé válta esetén az életbeléptető törvény javaslatába fog felvétetni. 9. A rendkívüli bírói illetékesség (26., 29. §§.), vagyis az, mely az illetékesség rendes szabályaitól eltérően valamely felsőbb hatóságnak intézkedésén nyugszik, az igazságszolgáltatás fontos érdekei miatt nem volt mellőzhető. a) E rendkívüli birói illetékességnek első esete az, ha külföldi hatóság megkínálja a magyar hatóságot az általa kiadatni szándékolt egyénnek a bűnvádi eljárás lefolytatása czéljából való átvételével és sem az elkövetés, sem a lakás vagy tartózkodás helye szerint illetékes biróság meg nem állapítható. Ily esetben, hogy az illetékesség hiánya miatt a bűnvádi eljárás megindítása el ne maradjon, szükséges volt valamely hatóságot felhatalmazni arra, hogy az illetékességet meghatározhassa. E joggal a javaslat 26. §-a nem administrativ hatóságot, hanem az országnak legfőbb