Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

870. szám. 129 egyesített (19. §.), illetőleg együttes elintézés tárgyául szolgáló ügyek (18. §.) perjogi czélszerűségi szempontból isméi elkülöníthetők is legyenek. Tegyük fel, hogy A. ellen három lopás miatt folyik a vizsgálat. A. beismeri, hogy az egyik lopást J5.-vel együttesen követte el és ezt B. is beismeri. A perjogi czéls.^erőség mindenesetre azt követeli, hogy e lopási ügyet a másik kettőtől elkülönítsék, mert esetleg B-t csak azért kellene vizsgálati fogságban tartani, mert -á.-nak két másik ügye még nincs tisztázva. Az együttes elbírálás megszűntetésének első perjogi következményéhez, t. i. ahhoz, hogy a szétválasztott ügyekben az eljárást elkülönítve fogják keresztülvinni, kétség nem fér. Ennél lényegesebb kérdés az, hogy az együttes elbírálás megszüntetése után miképen alakul az illetékesség az egyes elkülönített ügyekre vagy terheltekre vonatkozólag ? A javaslat itt ismét a külömbözó' czélszerüségi szempontoknak kellő figyelembevétele mellett latitude-del ruházza fel az összefüggés alapján illetékes bíróságot, a mennyiben ennek belátására bizza, hogy a szétválasztott connex ügyben saját illetékességét tartsa-e fenn, vagy a külömben illetékes bírósághoz utasítsa-e az elkülönített ügyet. Ha A. ellen például egy Szegeden elkövetett lopás, Brassóban elkövetett gyilkosság és Trencsénben elkövetett magánlak-sértés miatt az együttes eljárást a brassói törvényszék előtt megindították, jogában áll e törvényszéknek az együttes elbírálás megszüntetésével vagy azt kimondani, hogy mindenik ügyet elkülönítve fogja eljárásának tárgyává tenni, vagy megengedni, hogy a lopási ügyben a szegedi, a magánlak megsértésének vétsége miatti ügyben pedig a trencséni bíróság járjon el. A 21. §. általános szabálya mind az alanyi, mind a tárgyi összefüggés esetére kiterjed. E szerint nem szenved kétséget, hogy nemcsak a tárgyi összefüggésben álló ügyekben érdekelt terheltek bűncselekményei különíthetők el, hanem hogy a felbujtó, a segéd, az orgazda vagy a bűnpártoló bűncselekményét is a .tettes bíróságától kiilömböző bíróság elé sz tbad vinni. Ha tt-hát valakit a budapesti törvényszéknél több év előtt lopás miati; folyamatban volt ügyből kifolyólag Kolozsvárit elkövetett és csak utólag kiderült orgazdaság terhel és az ez iránti eljárás a 18. §-ban foglalt általános szabálynál fogva a budapesti törvényszéket illetné, helytelen volna, ha az illetékesség általános szabálya alól nem lehetne kiyételt tenni abban az esetben sem; ha az orgazdaságra vonatkozó minden bizonyíték Kolozsvárott van. Ily esethez hasonló visszásságok megelőzésére a 21. §. megengedi, hogy a tárgyi összefüggés alapján illetékes bíróság a bűnrészes, az orgazda és a bűnpártoló elleni eljárást btíncselekményök elkövetésének helye, illetőleg lakásuk, tartózkodásuk vagy elfogatásuk helye szerint illetékes bíróság elé utasíthassa. Ha a már együttes eljárás tárgyává tett ügyek közöl egyiknek vagy másiknak elkülöníiését mondja ki a bíróság, akkor a vádló tartozik mindig határozottan nyilatkozni arra nézve, hogy fenn 'kívánja-e tartani vádját az elkülönítendő ügyekre nézve vagy nem, és igenlő esetben éppen azért, hogy az eljárás e kiszakított ügyekre nézve oknélküli késedelmet ne szenvedjen, kötelessége a bíróságnak intézkedni, hogy az elkülönített ügyben a további szükséges lépéseket azonnal megtegyék. Arra nézve, hogy az elkülönítés a per mely szakáig lehetséges: a javaslat nem szorítja meg a bíróságot. Egyedül a perjogi czélszerűség szempontja az, a mit követnie kell. Hogy mind az egyesítés, mind az elkülönítés még a főtárgyaláson is lehetséges; arra nézve már a javaslat 318. §-a második bekezdésének rendelkezése sem hagy fenn kétséget. A 21. §. második bekezdése kifejezetten kimondja, hogy az a hatóság, melyhez a 18. vagy 19. §. alapján eljáró bíróság a különválasztott, illetőleg nem egyesített ügyet áttette, azt érdemben köteles elintézni, a mennyiben erre illetékes. Ez a rendelkezés az ügynek ideoda küldözgetését és az illetékességi összeütközéseket előzi meg, melyeknek elbírálásával a kir/ítélőtábla sokkal fontosabb teendőktől volna elvonva. KÉPVH. IROMÁNY. 1892 — 97. XXVII. KÖTET. 17