Képviselőházi irományok, 1892. XXVII. kötet • 870. sz.

Irományszámok - 1892-870f. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat indokolásának kezdete

122 870. szám. Az elkövetés helyének fictioján alapszik az illetékesség amaz elve, melyet a javaslat a magyar hajón külföldön vagy nyílt tengeren elkövetett bííncselekmények tekintetében állít fel, mid&'n kimondja, hogy ezek elbírálására az a bíróság illetékes, melynek területén a kiindulás kikötője (anyakikötő), vagy ama magyar kikötő fekszik, hova a hajó először érkezett, végre az a magyar bíróság, a melynek területén a terhelt kézrekerült (25. §. harmadik bekezdés). E hármas illetékességi elv azért volt felállítandó és egyenlő értékűvé teendő, mert a tengeralatti kábelek védelme iránt kötött és az 1888. évi XII. törvényczikkbe foglalt nemzetközi szerződésnek 14. czikke ezt a reudelkezést tartalmazza és kívánatos, hogy e kérdésben a bűnvádi perrendtartás rendelkezése e nemzetközi jellegű törvénynyel megegyező legyen. A »magyar hajó« alatt rendszerint a kereskedelmi hajók értendők, mert a hadihajók katonai személyzete által elkövetett bűncselekményekre vonatkozó illetékességi szabályokat a katonai büntető perrendtartás határozza meg. Mindazáltal, mivel nincs kizárva, hogy a hadihajókon esetleg nem a fegyveres erő tagjai által elkövetett bűncselekmény a polgári büntetőtörvénykönyv szerint büntetendő: a javaslatban foglalt illetékességi szabály a nem katonai egyének által hadihajón elkövetett bűncseleménynél is alkalmazandó. A nemzetközi jog elvei szerint vitán kívül áll, hogy a nyílt tengeren elkövetett bűncselekmény belföldön elkövetett bűncselekménynek tekintendő. A külföldi kikötőkben levő kereskedelmi hajókon elkövetett bűncselekmények tekintetében több rendszer áll fenn. A kikötő állama vagy fentartja magának a kikötőjében levő kereskedelmi hajókon elkövetett bűncselekmények tekintetében a büntető joghatóságot, vagy elismeri amaz államnak büntető joghatóságát, melyhez a hajó tartozik. Anglia például, ha csak ellenkező szerződések nem állanak fenn valamely állammal, fentartja joghatóságát a kikötőiben levő kereskedelmi hajókon elkövetett bűncselekmények tekintetében. Francziaország csak kivételesen tartja fenn büntető joghatóságát, t. i. akkor, ha a hajón a hajószemélyzethez nem tartozó egyének ellen követnek el bűncselekményt, ha a franczia rendőrség segítségét a hajó személyzete veszi igénybe és végre, ha a kikötőben a közbéke van megzavarva. Akár fentartja a külföldi állam joghatóságát, akár nem, amaz állam részéről, melyhez a hajó tartozik, e külföldi kikötőkben elkövetett bűncselekmények mindig olyanoknak tekintendők, mint külföldön elkövetett bűncselekmények, következéskép a mennyiben ily bűncselekmények miatt büntetésnek helye van, az illetékességnek fennebb kiemelt szabályai az irányadók. A »kiindulás kikötője« alatt, a mennyiben kereskedelmi hajóról van szó, ama kikötő értendő, a melynek hajólajstromába az illető hajó be van vezetve. Hadihajónál a kiindulás kikötőjének mindig ama hazai kikötő tartandó, honnan a tengeri utazás kezdetét vette. A kiindulás kikötőjének illetékességével teljesen egyenjogú az első érkezés helyének illetékessége. Ha tehát a hajó nem a kiindulás kikötőjébe kötött ki először, akkor mindkét kikötő szerint illetékes bíróságnál megindítható az eljárás s a hol megindították, — ott tekintet nélkül a terhelt lakó- vagy tartózkodóhelyére — be is fejezendő. Szoros értelemben vett magyar tengeri kikötő jelenleg csak egy van, t. i. a fiumei. Ennek daczára nincs kizárva és főleg a Vaskapu szabályozása után gyakrabban fordulhat elő, hogy a Fiúméból kiinduló hajó nagyobb tengeri út után az Aldunán haladva érkezik vissza Magyarországba; következéskép nem lett volna . czélszerű a magyar hajón nyílt tengeren vagy külföldön elkövetett bűncselekményekre kizárólag a fiumei bíróságok illetékességét megállapítani. Arra nézve, hogy a hazai kikötőkben levő külföldi kereskedelmi hajókon elkövetett bűncselekmények tekintetében mi az illetékesség szabálya, a javaslat nem tartotta szükségesnek intézkedni, mert kétségtelen, hogy az elkövetés helyének általános szabálya alkalmazandó, ha csak külön nemzetközi szerződések a hatáskört a külföldi állam számára nem biztosítják. c «