Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.
Irományszámok - 1892-859. A véderő-bizottság jelentése „a közös hadsereg (haditengerészete) és a honvédség beszállásolásáról szóló 1879. évi XXXVI. t.-czikk némely §-ának módositásáról” beterjesztett törvényjavaslat tárgyában
859. szám. 81 Az italmérésről szóló 1888. évi XXXV. t.-cz. folytán a laktanyákban, fióklaktanyákban és gyakorló helyeken lévő kimérési (markotányos) helyiségekben szeszes italoknak kimérése vagy kis mértékben való elárúsitása, úgyszintén az állomáshely körletén kivül eló'forduló meneteléseknél a csapatokat követő markotányosok szeszkimérési joga és kötelezettsége ezen törvény intézkedésének megfelelően szabályoztatik. A megfelelő telkek megvásárlása vagy bérbevevése az elemi lőterekre szükséges területekre szorittatik; e tekintetben a törvényjavaslat a katonai kincstár részére a kisajátítási jog, — az 1881. éviXLI. t.-cz.-ben megállapított birói kártalanítási eljárás folyamatba tétele mellett, — megadatik, mely kisajátítást a honvédelmi minister csak akkor rendelheti el, ha barátságos kiegyezés nem sikerült. A harczászati gyakorló-, lő-, torna- és lovagló terek igénybevétele az okozott valóságos károknak vegyes bizottság által leendő megállapítása mellett fog eszközöltetni, mi által a hadsereg harczképességének emelésére azon lényeges czél. éretik el, hogy a megfelelő gyakorlatok a szükséghez képest, az ország különböző részeiben megtarthatók lesznek, mely intézkedés kétségtelenül legfontosabb következményekkel fog kivált a lőgyakorlatok tanulságos keresztülvitelére hatni. A törvényjavaslat 14. §-a az 1879. évi XXXVI. t.-cz. F. kimutatásának hatályon kivül helyezését hozza javaslatba. Tekintettel a törvényjavaslat indokolásában elmondottakra, egyrészt kétségtelen, hogy ezen ügynek rendeleti utón leendő szabályozása indokolva van, annyival is inkább, mert nemcsak feltehető, de bizonyos, hogy a kormány a gyakorló-, lő-, torna- és lovagló terek méreteit és egyéb kellékeit csakis a mindenkor fenforgó szükséghez képest fogja meghatározni és szabályozni, — másrészt pedig a katonai kincstárnak érdeke, hogy mindezen költséges intézkedések lehető legkisebb anyagi megterheltetéssel járjanak. — Mindazonáltal — tekintettel arra, hogy egy felette fontos jog ruháztatik a kormányra, — utasíttatni véli a bizottság a honvédelmi ministert, hogy az ily természetű intézkedéseiről az országgyűlésnek jelentést tegyen. Az elmondottakban röviden összefoglalva azon lényegesebb újításokat és változásokat, melyeket ezen törvényjavaslat az eddig fennálló beszállásolási törvénynyel szemben magában foglal, — még csak arra utalunk, hogy a beszállásolás ezen szabályozása úgy a közös hadsereg, mint a hadi tengerészet- és a honvédségre vonatkozik, valamint, hogy a népfölkelés szervezése által béke idején is szükséges raktári és nyilvántartási irodák elhelyezésére szánt helyiségek hasonlóképen ezen törvényjavaslatban foglalt szabályok szerint lesznek igénybe vehetők. A véderő-bizottság többsége meggyőződést szerezvén arról, hogy az emiitett intézkedések hivatva lesznek a most fenforgó bajokon ' segíteni, hozzá fognak járulni hadi erőnk kiképeztetésének, valamint harczképességének emeléséhez, végül pedig az eddigi, gyakran indokolatlanul rohamosan emelkedő bérösszegeknek állandóbb alapokra leendő fektetéséhez, mely körülmény költségvetéseink stabilitására is jótékony befolyással leend, — ajánlja szótöbbséggel ezen törvényjavaslatnak általánosságban leendő elfogadását. A részletekre vonatkozólag megjegyezzük, hogy azokat csekély styláris módosításokkal, valamint a 14. §-hoz illesztendő következő pótlással: »Az ily intézkedésekről a honvédelmi minister az országgyűlésnek utólag jelentést tartozik tenni*, — szótöbbséggel azon alakban ajánljuk elfogadásra, melyben a törvényjavaslatot idecsatolva van szerencsénk bemutatni. Kelt Budapesten, a képviselőház véderő-bizottságának 1895. évi április hó 29-én tartott üléséből. ,-; " Tlialy Kálmán s. k, Dr. Münnich Aurél s. h., a véderö-bisottsdg elnök-helyettese. a védero-bizottsdg élőadója. KÉPVH. IROMÁNY. 1892 97. XXVI. KÖTET. 11
