Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.

Irományszámok - 1892-854. A közgazdasági bizottság jelentése, „a találmányi szabadalmakról” szóló törvényjavaslat tárgyában

74 854. szám. i Az ezen §-ban foglalt szabályok arra az esetre is alkalmazandók, ha a használt találmány ugyan még nem szabadalmaztatott, de a 34. §. szerint ideiglenes oltalomban részesül. 50. §. Hogy az, a ki meg nem engedett módon a más találmányát magának tulajdonította oly czélból, hogy erre vagy maga, vagy egy harmadik személy által szabadalmat eszközöljön ki, mennyiben követ el csalást vagy más büntetendő cselekményt, az a büntető törvény alapján Ítélendő meg. 51. §. A 49. §-ban körülirt kihágás megbüntetése a kir. biróság hatáskörébe tartozik és a mennyiben az 56. §. utolsó bekezdésének határozata az indítvány útjában nem áll, csak a sértett fél kívánatára üldözhető. A szabadalmazott találmány mibenlétének megítélésére kizárólag a szabadalmi levéltárban letett találmányi leirás szolgál alapul; ennélfogva nem vehető tekintetbe semminemű utólagos, ama leírásban nem foglalt értelmezés. A mennyiben a leírásnak értelmezése iránt vita támad, a bíróságok jogosítva vannak, a felek vagy azok egyikének kérelmére, de hivatalból is, a szabadalmi hivatal véleményét kikérni. 52. §. A sértett félnek a tárgyalás folyama alatt kifejezett kívánatára az ítéletben kimondandó, hogy a vádlott birtokában talált utánkészitésnek vagy utánzatnak bizonyult tárgyak vagy alkatrészek elkobzandók, s hogy azon eszközök és készülékek, melyek kizárólag a bitorlás végrehajtására szolgálnak, az elitélt költségén e czélra használhatlanokká teendők. Az elkobzottaknak nyilvánított tárgyak megsemmisítendők, ha csak az elitélt és a sértett fél közt oly egyezség nem jön létre, mely szerint azok az utóbbi részére átengedtetnek. Egyébiránt, ha a tárgyak a közbiztonságra nézve veszélyesek lennének, a biróság megkeresésére a veszély elhárítása czéljából az illetékes hatóság által a kellő intézkedések megteendők. 53. §. A sértett felet a fennálló magánjog szerint megillető kártérítés fejében a sértett félnek a tárgyalás folyama alatt kifejtett kívánatára, a büntető biróság az Ítéletben a büntetésen kívül egyidejűleg, a fenforgó összes körülmények méltatásával szabad meggyőződése szerint, a sértett fél javára 20.000 koronáig terjedhető kártérítési összeget megállapíthat, vagy azt kártérítési igényeivel vagy egészben, vagy a fenmaradó összegre nézve a polgári per útjára utasíthatja. A sértett félnek a tárgyalás folyamata alatt kifejezett kívánatára megrendelendő továbbá: hogy az Ítélet egész terjedelmében, indokaival együtt, az elitélt költségén hirlapilag közzététessék. A közzététel módja és határideje a sértett fél kivánatának tekintetbevételével az ítéletben megállapítandó. Ha ugyanazon kihágásért többen Ítéltetnek el, az elitéltek a kártérítési összegért egyetemlegesen felelősek.