Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.

Irományszámok - 1892-854. A közgazdasági bizottság jelentése, „a találmányi szabadalmakról” szóló törvényjavaslat tárgyában

56 854. szám. ellenőrzését magára az érdekeltekre bizza. — A bizottság a 26. §-nak teljes elhagyását, vagyis a szabadalmi felügyelők intézményének elejtését határozta el. Ezen 26. §. helyébe új §-ként következő rendelkezés jön: 26. §. »A szabadalmi tanács áll: a kereskedelemügyi minister előterjesztésére Ő Felsége által öt évre kinevezett elnökből és szintén Ő Felsége által ugyanannyi időre a magyar korona területén működő legfelsőbb bíróság tagjai és a magy. kir. műegyetem tanárai közül kinevezett megfelelő számú ülnökökből, valamint i szükséges számú segédszemélyzetből. Ezen tanács határozatait egy elnök és hat tag jelenlétében hozza. A tanács tagjai és a segédszemélyzet működési díjban részesülnek, melyet a kereskedelemügyi minister rendeleti utón állapit meg«. A 27. §. a szabadalmi ügyekbeni képviseletet szabályozván, a bizottság első sorban azon elvet mondta ki, hogy a szabadalmi hivatalnál a felek ügyeikben személyesen is eljárhatnak, és az arra vonatkozó rendelkezésnek a 27. §-ba való felvételét határozta el. A 27. §. első bekezdése a bizottsági határozat értelmében tehát következőképen szól: »A felek a szabadalmi hivatalnál ügyeikben személyesen is eljárhatnak. A szabadalmi hivatal előtt felek képviselésére azonban csakis ügyvédek és a hatóságilag jogosított szabadalmi ügyvivők vannak jogositva«. A 27. §, második bekezdése, mely szerint a szabadalmi felügyelők ügyvédnek képviseletére nem szorulnak, elejtendő volt, mi természetszerű következménye a szabadalmi felügyelői intézmény elejtésének. A 28. §-ban törlendők voltak e szavak: »A szabadalmi felügyelők utasitásai«, mi szintén kifolyása annak, hogy a szabadalmi felügyelői intézmény elejtetett. A törvényjavaslat V. fejezete a szabadalmak kiadása körül követendő eljárást szabályozza. A 34. §. első bekezdésében a bizottság azon kifejezést: »és a felhivási eljárás indítását rendeli el«, helyesbítette olyként: »és a felhivási eljárás megindítását rendeli el«. A 34. §. negyedik bekezdésében a bizottság elhatározta, hogy »Ezzel egyidejűleg« szavak helyébe: »a kihirdetés napjától kezdve« szavak tétessenek. A 36. §. élsÖ bekezdésében a bizottság a szabadalom megadását kimondó határozat elleni felfolyamodásnak halasztó hatályt kivánt adni, miért is a 36. §-nak első bekezdésében azon rendi lkezés: »A felszólaló 30 napon belül felfolyamodással élhet a felfolyamodási osztályhoz«, a bizottság által következőkép szövegeztetett: »A felszólaló 30 napon belül a szabadalom kiadását fölfüggesztő hatálylyal biró felfolyamodással élhet a felfolyamodási osztályhoz«. A 38. §. első bekezdésében az ott előforduló »visszavonás« szó a már előbb elfogadott elnevezés értelmében »megvonás«-sal volt helyettesítendő. A bizottság a 38. §-ban említett semmiségi perek és a szabadalmi hivatal semmiségi osztálya tekintetében azon véleményben volt, hogy a »semmiségi osztály« szabatosabban »megsemmisitő osztály«-nak és a »semmiségi perek« helyesebben »megsemmisitési perek«-nek nevezendők. Ezen terminológia értelmében a 38. §. ezen kifejezéseit kiigazitandóknak találta a bizottság. A 38. §. harmadik bekezdésének utolsó mondata: »Külföldön határoz« kihagyandó és helyébe a következő szöveg teendő: »A perköltségeknek alperes kívánatára a külföldi felperes részéről biztosítása tekintetében az 1893. évi XVIII. t.-czikk 9—12. § aiban foglalt határozatok megfelelőleg alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy a biztosíték mennyisége fölött a szabadalmi hivatal megsemmisítési osztálya határoz.« Ezen rendelkezés oka abban fekszik, hogy az alaki jog elvei a különféle eljárásokban egyöntetűek legyenek. A 38. §. utolsóelőtti és utolsó bekezdése a szabadalmi tanács szervezetéről szól.