Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.
Irományszámok - 1892-850. Törvényjavaslat, a zalavölgyi helyi érdekű vasút engedélyezéséről
40 850. szám. Az engedélyt kérők ezen tervezetei a részletes felülvizsgálat során annyiban módosítást szenvedtek, a mennyiben nem látszott indokoltnak lényegileg azonos forgalmi irányban a déli vasúttal két csatlakozásnak létesítése; s miután a kérdés tüzetes megfontolása arra az eredményre vezetett, hogy a dunántúli helyi érdekű vasutaknak a déli vasúttal való összeköttetése úgy közforgalmi, mint a helyi érdekek szempontjából az igényeket leginkább úgy elégítheti ki, ha a tervezett vonalak közül a Zala-Szent-Gróttól—Zala-Apátin át Balaton-Szent-Gryörgyig tervezett vonal fog megépíttetni, ennélfogva az engedélyezés alapjául a zalaapáti-komárvárosi vonal mellőzésével az előbb megjelölt vonal tervezete fogadtatott el. A zalaszentgrót-zalaapáti vonalrész közigazgatási bejárása 1893. évi november hó 14-én, a zalaapáti-balatonszentgyörgyi vonalrészé pedig 1894. évi jnnius hó 12-én foganatosíttatván, ez alkalmakkor a vonal vezetése és az eszközlendő építkezésekre nézve megfelelő megállapodások jöttek létre. Ezen megállapodásokat, valamint az 1894. évi július hó 14-én megtartott engedélyezési tárgyalás eredményét a következőkben van szerencsém ismertetni. A V. alatt tisztelettel csatolt helyzetrajzi vázlatban feltüntetett helyi érdekű vasútvonal hossza 42-5 kilométer szabványos nyomtávval létesíttetnék. A vonatok óránkénti legnagyobb menetsebessége 40 kilométer. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 10°/oo. A sínek, melyek aczélból gyártandók, folyóméterenkint 23 6 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek, és függő sinkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételük 5.000 kilogramm keréknyomás alatt négyzetcentiméterenkint 1.000 kilogrammot meg ne haladjon, különös tekintettel arra, hogy a csatlakozó dunántúli helyi érdekű vasutak is hasonló keréknyomású járművek közlekedésre vannak berendezve. A pályán, a csatlakozó állomásokat ide nem értve, összesen hat állomás létesítendő. Engedélyt kérők kötelesek lesznek az építési munkálatokat az engedélyokirat keltétől számított két év alatt befejezni s a pályát a közforgalomnak átadni. A tényleges építési és üzletberendezési költség 1,432.000 frttal, vagyis pályakilométerenkint 33.694 frttal állapíttatnék meg, melyből forgalmi eszközökre 85.000 frt, tartalékalap képzésére pedig 17.000 frt lesz kihasítandó, megjegyeztetvén, hogy a tartalékalap a kibocsátási árfolyam szerint számított elsőbbségi részvényekből alkottatnék meg. Ezen utóbbi összegek levonásával tehát a tulajdonképeni építési költségek 1,330.000 forintra, vagyis kilométerenkint 31.058 frtra tehetők. A költségek ezen mérve egyfelől abban találja indokát, hogy az aránylag rövid vonalon hat állomás létesítendő, s ezek költségein felül a két csatlakozó állomáson még 66.780 frt értékű, kilométerenkint tehát a költségeket 2.117 frttal emelő kibővítési munkálatok eszközlen dők; másfelől abban, hogy a pálya szükségképen, a völgy mélyén fekvő földterületeket foglalja el, a melyeknek kisajátítási költsége kilométerenkint 2.423 frtra rug, és végül, hogy a pályán számos műtárgy létesítésére, köztük a Kisbalaton áthidalására levén szükség, ezeknek költségei a tulajdonképeni építési költségeket jelentékenyen fokozzák. Az egész 1,432.000 frtnyi tényleges építési és üzletberendezési tökének beszerzését engedélyt kérők 35°/o, vagyis 501.200 frt erejéig törzsrészvények kibocsátása utján, 65°/o erejéig pedig 5°/o-os elsőbbségi részvények kibocsátása utján szándékoznak biztosítani. Az 1888. évi IV. t.-cz. 4. §-a alapján a posta ingyenes szállítása fejében nyújtandó állami hozzájárulás 50 egymásután következő éven át fizetendő évi 5.300 írtban; a helyi érdekű vasutak segélyezésére szolgáló költségvetési adományból az 1888. évi IV. t.-cz. 7. §-a alapján nyújtandó külön állami segély pedig az adomány állásához képest vagy egyszerre fizetendő 70.000 frtban, vagy az 1895. évtől kezdve szintén 50 egymásután következő éven át fizetendő
