Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.
Irományszámok - 1892-844. Törvényjavaslat, a közös hadsereg (haditengerészet) és a honvédség beszállásolásáról szóló 1879-ig évi XXXVI. törvényczikk némely szakaszának módositása tárgyában
26 844. szám. nézve is előnyös leend, melyekben az ily nagyobb lőgyakorlatokat, a lőtereknek rendelkezésre állása következtében, eddigelé évekig megtartani kellett. Továbbá, mivel az 55-ik §-ban a régi kisajátítási (1868. évi LV. és LVI.) törvényre történik hivatkozás, e helyett a jelenleg érvényben levő kisajátítási törvény (1881. évi XLI. t.-cz.) idézése vált szükségessé. Ezeken kivül a jelen (55-ik) szakasz — kivéve annak utolsó bekezdését, — változatlanul marad; a most említett utolsó bekezdés azonban, figyelemmel ezen törvényjavaslat alább indokolandó 14. §-ának rendelkezésére, akként volt újra szövegezendő, hogy a gyakorló-, lő-, torna- és lovaglóterek térméretei és egyéb kellékei, az ezen törvényjavaslat 14.' §-a értelmében, a honvédelmi minister által rendeleti utón kiadandó kimutatásokban határoztatnak meg. A 13. §-hoz. Az 1879-ik évi XXXVI. t.-czikk 56. §-ának első bekezdésében, ezen szó után: »csapatgyakorlntok« felveendő volt: »lő gyakorlatok«, hogy ekként a katonai igazgatás azon lőtereket, melyek nagyobb lőgyakorlatok megtartására szükségesek és melyek ezen törvényjavaslat 12. §-ának fent megindokolt módosítása folytán a katonaság állandó használatára nem állanak, a felmerülő szükséghez képest, rövidebb időtartamra megszerezhesse. Ezen módosítástól eltekintve, az 56-ik §. három első bekezdése, némi csekélyebb styláris változtatással, régi szövegezésében fentartatik; az utolsóelőtti és utolsó bekezdése helyett javaslatba hozott új szöveg pedig csakis az eljárás tüzetesebb megállapítására irányul. Ezen szövegezésre azon körülmény adott okot, hogy a gyakorlatban fordultak már elő esetek, midőn a csapatgyakorlatok alkalmával okozott mezei károk és haszonveszteség nem térittettek meg a kellő időben. Minthogy továbbá az a kérdés/hogy az állandó táborok körüli gyakorlatoknál okozott károk kipuhatolása mily időközökben történjék, eddigelé szabályozva nem volt, ennélfogva ezen §-ba azon új rendelkezés vétetett fel, hogy ezen eljárás időpontját a közigazgatási hatóság, a katonai igazgatással egyetértőleg, állapítja meg. A 14. §-ho0. • ;\ A 14. §-nak felvételét, mely az 1879-ik évi XXXVI. törvényczikk F) kimutatását hatályon kivül helyezi és a honvédelmi ministert felhatalmazza, hogy a csapatok kiképzésére megkívántató gyakorló-, lő-, lovagló- és tornahelyek méreteit és egyéb kellékeit, az időközönkint mutatkozó változó szükséglethez képest, a közös hadügyministerrel egyetértőleg rendelettel szabályozza, — a következő indokok tették szükségessé: A beszállásolási törvény életbelépte óta a lőfegyverek hordképessége jelentékenyen növekedett, mely oknál fogva most sokkal nagyobb lőterekre van szükség, mint a mekkorákat az idézett törvény F) kimutatása megállapít. Kétségtelen tehát, hogy ezen kimutatás átdolgo? zást igényel. Minthogy azonban nincs kizárva annak lehetősége, hogy a jelenleg rendszeresített lőfegyverek helyett, a hadsereg harczképességének emelése érdekében, a jövőben ismét más szerkezetű és hordképességű lőfegyverek fognak rendszeresittetni, ennélfogva nem mutatkozik czélszerűnek, hogy az F) kimutatás a törvény kiegészítő részét képezze, a mennyiben igy ezen kimutatásnak a most emiitett eset bekövetkezte alkalmával szükségessé váló módosítása, a törvény ezen részének megváltoztatása nélkül, lehetséges nem volna; addig pedig, mig a törvényhozás hozzájárulása kieszközöltetnék, a szükséges nagyobb lőtereknek rendelkezésre bocsátása követelhető nem lenne, a mi a csapatok kiképzését bizonyára csak hátráltatná.