Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.

Irományszámok - 1892-870. Törvényjavaslat, a bűnvádi perrendtartásról

240 870. szám. 495. §. Ha valamely bűnvádi határozat értelmezéséhez, különösen a megállapított büntetés számításához kétség fér: ama bíróság határozata kérendő ki, melynek ítélete a kétségre okot adott. II. Halálbüntetés végrehajtása és az ezt megelőző eljárás. 490. §. Halálbüntetés csak akkor foganatosítható, ha a király az elítéltnek nem adott. kegyelmet. 497. §. Ha az elsőfokú bíróságnak halálbüntetést megállapító ítélete ellen kihirdetésekor sem a vádlott, sem javára más jogosult nem jelentett be felebbezést, vagy ha a kir. ítélőtábla ítélte a vádlottat halálra, az ítélet kihirdetése után az elnök kérdési intéz az elítélthez az iránt, hogy kíván-e kegyelemért folyamodni. Az elítélt válasza jegyzőkönyvbe veendő. Az elsőfokú bíróságnak az a tanácsa, melynek halálbüntetést kimondó ítélete jogerőre emelkedett és a kir. ítélőtáblának ama tanácsa, mely halálbüntetést megállapító ítéletet hozott vagy helybenhagyott, a kir. ügyészség, illetőleg a főügyészség képviselőjének nem nyilvános ülésben való meghallgatása után, véleményt nyilvánít arra nézve, hogy a halálra ítéltet a kegyelemre méltónak tartja-e és hogy igenlő esetben a halálbüntetés helyett mily büntetésnek megállapítását javasolja. A vélemény indokolandó. 498. '§. ' A 497. §. esetében az eljárt tanács elnöke felszólítja a védőt, a ki az első, illetőleg másodfokú főtárgyaláson közbenjárt, hogy a halálra ítélt érdekében három nap alatt kegyelmi folyamodványt nyújtson be. Ha a védő a kérvényt e határidő alatt nem nyújtja be, mulasztása az ügyvédi kamarának tudomására hozandó és a folyamodvány elkészítésével más ügyvéd bízandó meg, ki azt a megbízás vételétől számított öt nap alatt tartozik benyújtani. A kegyelmi kérvény az ügynek összes irataival együtt akkor is felterjesztendő a kir. curiához, ha a halálbüntetést megállapító ítélet ellen semmiségi panasz nincs használva. 499. §. Minden halálbüntetést kimondó jogerős ítélet tárgyában a kir. curia is tartozik a 497. §. második és harmadik bekezdése szerint véleményt adni. E véleményt a kir. curiának az ügyben eljáró büntető tanácsa zárt ülésben állapítja meg, és pedig semmiségi panasz esetében ennek elvetése alkalmával, egyébként pedig külön ülésben. A véleményadást mindkét esetben nem nyilvános ülés előzi meg, melyben az előadónak az ügy állásához mért előterjesztése után, a koronaügyész a kegyelmi kérvény iránt nyilatkozik. A kir. curia elnöke a véleményt, a nem nyilvános és a zárt ülésről felvett jegyzőkönyvvel, s az összes iratokkal együtt az igazságügyi miniszterhez teszi át. 500. §. A királyhoz az igazságügyi miniszter intézi a felterjesztést. Ennek megtételénél nincs kötve a bíróságok véleményéhez.