Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.

Irományszámok - 1892-870. Törvényjavaslat, a bűnvádi perrendtartásról

238 870. szám. Az ilyen tárgy visszaadása iránt támasztott igény polgári perre utasítandó : ha az igénylő rövid idő alatt igényét kellően igazolni nem bírja; ha a kérdéses dolog tulajdon átruházására alkalmas módon vagy zálogképen olyan jóhiszemű egyén birtokába jutott, a kit a bűncselekményre nézve sem tettesség, sem részesség, sem orgazdaság, sem bűnpártolás nem terhel; végre ha a dologra többen támasztanak igényt 483. %. Ha az a dolog, melyre a sértett igényt támaszt, természetben vissza nem adható, vagy ha a sértett igénye nem valamely tárgynak visszaadására, hanem a bűncselekmény folytán szenvedett kárnak, sérelemnek vagy elmaradt haszonnak megtérítésére vonatkozik és sem a jogosultság, sem a jogosult személye iránt nincs kétség, a kártérítés összege pedig biztosan meghatározható: a büntető bíróság megítéli a kártérítést. A követelt összeget, ha túlzottnak találja, esetleg szakértők meghallgatása után, megfelelően leszállíthatja. 490. §. Ha a vádlott bűnőssége valamely jogviszonyának vagy vele kötött valamely jogügyletnek teljes vagy részleges érvénytelenségét vonja maga után, a büntető bíróság, a menynyiben a bizonyító eljárás eredménye erre biztos alapot nyújt, a jogviszonyt, — kivéve, ha ez házasság, — illetőleg a jogügyletet egészben vagy részben érvénytelennek nyilvánítja és az ebből folyó jogkövetkezmények iránt is határoz. 491. §. A sértett a jogerős büntető ítéletben foglalt megállapításon túlmenő vagy elutasított, de új bizonyítékkal támogatott magánjogi igényével a polgári bírósághoz fordulhat, mely ez igény felett önállóan határoz. 492. §. Ha nem fér kétség ahhoz, hogy kártérítéssel tartozik az, a kit valamely bűntettnek vagy vétségnek nyomatékos gyanúja terhel, de egyszersmind alaposan tartani kell attól, hogy vagyonának elidegenítése vagy elrejtése a kártérítés iránti igény érvényesítését meghiúsítja: ingóságaira a valószínű kárösszeg erejéig, bűnügyi zárlat rendelhető el. A bűnügyi zárlatot a sértettnek kérelme vagy a kir. ügyészségnek, illetőleg a nyomozást teljesítő rendőri hatóság tagjának megkeresése alapján, vagy hivatalból is, rendszerint a vizsgálóbíró rendeli el. Ilyen kérelem vagy megkeresés tárgyában mindig haladék nélkül kell intézkedni s az elrendelt zárlatot azonnal foganatosítani. Ha a terhelt intézkedéseket tesz vagyonának elidegenítésére vagy elrejtésére, a kir. ügyészség vagy a nyomozást teljesítő rendőri hatóság is elrendelhetik a bűnügyi zárlatot. A zárlat foganatosításánál szükség esetében egy vagy több becsüs is alkalmazandó és a zár alá vett tárgyak értéke a jegyzőkönyvben mindig kitüntetendő. Egyebekben a zárlat foganatosítására nézve a 178., 181., 182, 183. 185. és 187. §-ok rendelkezései megfelelően alkalmazandók. A zárlatnak nincs zálogjogi hatálya. Ha elrendelésének oka megszűnt, hivatalból oldandó fel.