Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.
Irományszámok - 1892-870. Törvényjavaslat, a bűnvádi perrendtartásról
230 870. szám. kozó végrehajtást is a kir. ügyészség meghallgatása után az ujrafelvétel kérdésében hozandó elsőfokú érdemleges határozat meghozásáig felfüggeszteni, illetőleg félbeszakítani. 454. §. A birdság a kir. ügyészség meghallgatása után minden vizsgálat és tárgyalás nélkül végzéssel visszautasítja az ujrafelvétel iránt tett indítványt, ha a jelen törvényben meghatározott kellékeknek nem felel meg, nevezetesen, ha arra nem jogosított egyén tette, ha benne az ujrafelvétel alapjául szolgálható körülmény vagy eset nincs megjelölve, ha alkalmas bizonyíték nincs felhozva, vagy ha az indítvány az elítélt terhére az elévülés bekövetkezése után van előterjesztve. 455. §. Ha nincs ok az ujrafelvétel iránt tett indítvány visszautasítására és az újrafelvételi kérő bizonyítékra is hivatkozik, a bíróság ezt megszerzi, esetleg felvételét meghagyja a vizsgálóbírónak, a ki a vizsgálatra nézve fennálló szabályok szerint jár el, azzal az eltéréssel, hogy a tanukat, ha törvényes akadály fenn nem forog, megesketi. A vizsgálat befejezése után az iratok indítványtétel végett a kir. ügyészséghez küldendők. Ez nyolcz nap alatt a bíróság elé terjeszti indítványát. A biróság megvizsgálja a bizonyítás eredményét s ha a bizonyítást teljesen meghiúsultnak találja, az ujrafelvétel iránt tett indítványt elutasítja; ellenkező esetben nyilvános tárgyalást tűz ki, melyre azt, ki az ujrafelvételt indítványozza és ellenfelét megidézi. Nyilvános tárgyalást tűz ki a biróság akkor is, ha a törvényes kellékeknek megfelelő indítványnyal a bizonyíték is be van mutatva, vagy oly tényre történt hivatkozás, mely nem igényel bizonyítást. A tárgyalás kitűzése ellen perorvoslatnak nincs helye. Az elítéltnek, illetőleg házastársának, törvényes képviselőjének vagy védőjének, valamint a magánvádlónak elmaradása nem akadályozza a tárgyalás megtartását. Ellenben a kir. ügyészség közbenjárása nélkül a tárgyalás meg nem tartható. 456. §. A tárgyalást az elnök az ügy rövid megjelölésével nyitja meg. Ezt követi az előadónak az ujrafelvétel keretéhez mért előadása. Ezután az ujrafelvételt indítványozó tesz szóbeli előterjesztést. Erre az ellenfél válaszolhat. A biróság a felek meghallgatása után zárt ülésben határoz az ujrafelvétel elrendelése vagy megtagadása iránt, és végzését azonnal, legkésőbb három nap alatt kihirdeti. Megtagadandó az ujrafelvétel, ha kellő bizonyíték nem támogatja az indítványban felhozott tény valódiságát, vagy ha az ujrafelvételnek feltételei (446., 449., 450., 451. §§.) nem forognak fenn. Ellenkező esetben az ujrafelvétel elrendelendő. 457. §. Az ujrafelvételnek helyt adó végzésben rendszerint uj főtárgyalást is kell elrendelni. Ha azonban az elítélt már meghalt: főtárgyalás nem tartandó, és a biróság az indítványozó részéről bemutatott, esetleg a vizsgálóbíró által felvett bizonyítékok alapján az ügy érdemében hoz határozatot. Az esetben, ha e bizonyítékokat meggyőzőknek találja, a korábbi ítéletet részben vagy egészben hatályon kívül helyezi és uj ítéletet hoz, ellenkező esetben az ujrafelvétel iránt tett indítványt elutasítja.
