Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.
Irományszámok - 1892-870. Törvényjavaslat, a bűnvádi perrendtartásról
870. szám. 207 367. §. Az esküdtek tanácskozásának befejezése után főnökük a kérdéseket a feltevés sorrendjében szavazás alá bocsátja és mindegyik esküdtet, abban a sorrendben, a melyben nevöket kihúzták, szavazatának élő szóval kijelentésére szólítja fel, végül saját szavazatát is kijelenti. A szavazás az egész kérdésre csak »igen« vagy »nem« szóval történik; azonban a kérdésnek valamely tüzetesen megjelölt részére igennel, többi részére nemmel is lehet szavazni. A szavazásnál az esküdteken kívül, semmiség terhe alatt, más nem lehet jelen. A főnök a szavazás eredményét, annak megjegyzésével, hogy a határozatot hány szavazattal hozták, mindegyik kérdés mellé irja és aláirja. Feljegyzésében vakarásnak nem szabad előfordulni. Az esetleg szükséges törléseket, széljegyzéseket vagy beszúrásokat aláírásával ellátott jegyzetben kell saját igazításainak elismernie. Ha az esküdtek elhagyták tanácskozó termőket, többé egyikök sem változtathatja meg szavazatát. Az esküdtek a szavazás lefolyását és az egyes szavazatok arányát kötelesek titokban tartani. 368. §. Az esküdteknek ama határozatához, a mely a vádlottat bűnösnek mondja ki, vagy minősítő, illetőleg súlyosító okok (359. §.) fenforgását állapítja meg, legalább nyolcz igenlő szavazat szükséges. Minden más esetben egyszerű szótöbbség dönt. Ha a szavazatok egyenlően oszlanak meg, az válik határozattá, a mi a vádlottra nézve kedvezőbb. Azok az esküdtek, a kik a főkérdésre nemmel szavaztak, a további kérdéseknél a szavazástól tartózkodhatnak és szavazatuk a vádlottra nézve kedvezőbb szavazatokhoz számítandó. 369. §. A szavazás befejezésével az esküdtek visszatérnek a tárgyaló terembe és elfoglalják helyöket. Az esküdtbiróság elnöke az ülést újra megnyitván, felhívására az esküdtek főnöke a vádlott távollétében e bevezető szavak után: »Becsületemre és lelkiismeretemre, Isten és emberek előtt bizonyítom, hogy az esküdtek határozata a következő« . . . semmiség terhe alatt az esküdtek jelenlétében felolvassa a kérdéseket, a reájok adott válaszokkal együtt. A bűnösséget, minősítő vagy súlyosító okot megállapító határozatok mindegyikénél a főnök kijelenti, hogy az esküdtszék ezt a határozatot »hétnél több« szavazattal hozta. A szavazatok arányát más módon, illetőleg a vádlottra kedvező határozatoknál egyáltalán nem szabad megjelölnie. A felolvasott határozatot az esküdtbiróság elnöke és jegyzője aláirják, IV. A további eljárás és az ítélethozás. 370. §. Ha a bíróság abban a nézetben van, hogy az esküdtszék határozata alakjára nézve nem szabályszerű, vagy valamely kérdés lényegére nézve homályos, hézagos vagy önmagának ellen mondó: a kérdések megváltoztatása vagy kiegészítése mellett vagy e nélkül is felhívhatja az