Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.

Irományszámok - 1892-870. Törvényjavaslat, a bűnvádi perrendtartásról

176 870. szám. 248. §. A hamisításról szóló nyilatkozat az osztrák-magyar bank pénzjegyeire és közhitelpapirjaira nézve a banknak budapesti igazgatóságától, az 1878. évi V. t.-czikk 210. és 211. §-aiban felsorolt és nem magánosok részéről kiadott hitelpapírokra nézve pedig ama hatóságtól vagy ama társasig igazgatóságától szerzendő meg, mely a valódiakat kibocsátotta. A magánosok által kibocsátott hitelpapíroknak az 1878. évi V. t.-czikk 210. §-ába ütköző meghamisítása esetében a szakértői szemle és vélemény tekintetében a jelen törvény általános rendelkezései alkalmazandók. 249. §. A 247. §. és a 248. §. első bekezdése esetében a hamisítványok készítésére használt eszközök lehetőleg a megkereséshez csatolandók. A vélemény megadása után azokat, a hamisítványokkal együtt a bírósághoz vissza kell küldeni. A bűnvádi eljárás befejezése után a bíróság a hamisítványokat és az eszközöket megőrzés végett az illető hatósághoz vagy igazgatósághoz juttatja vissza. IV. Az irás azonosságának vizsgálata. 250. §. Ha valamely irás valódisága iránt kétség támad, vagy ha azt kell kideríteni, hogy valamely irás kinek a kézírása, akkor a szakértők az összehasonlításra kétségtelenül valódi iratot használjanak. Kívánatos, hogy az összehasonlítandó iratok lehetőleg ugyanabból az időből valók legyenek. A terhelt felhívható, hogy próbairásként néhány szót vagy mondatot írjon a bíróság előtt. E czélból azonban kényszer nem alkalmazható. V Csalárd ós vétkes bukás megállapítása. 251. §. Csalárd vagy vétkes bukás esetében a szakértők rendszerint csak a vád alapjául felhozott és a bíróság részéről tüzetesen megjelölendő körülmények megállapítására alkalmazandók. Ha a közadós kereskedő, a szakértői lelet és vélemény rendes tárgyai közé tartozik annak megállapítása: 1. hogy vezetett-e a közadós egyidejűleg több oly bekötött, lapszámokkal ellátott, keresztülfűzött kereskedelmi könyvet, melyek a részéről kötött ügyleteket és vagyoni állását teljesen feltüntetik; 2. hogy a közadósnak kereskedelmi könyveiben a rendszerint kitöltendő helyeken nincsenek-e hézagok, nem voltak-e bevezetések kivakarva, kitörléssel vagy utólagos bevezetéssel olvashatatlanokká téve; 3. hogy megállapítható-e a közadós könyveiből és más irományaiból, hogy a közadós cselekvő és tartozó állapotát kimutató rendes mérleget évenkint készített; 4. hogy a közadós a csődnyitást megelőzött harmincz nap alatt mily adósságokat csinált; 5. hogy a mennyiben a tömeg szenvedőleg áll, a közadós tartozásai mely időpontban kezdetlék fölülmúlni vagyonát.