Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.

Irományszámok - 1892-870. Törvényjavaslat, a bűnvádi perrendtartásról

870. szám. 173 követeli; továbbá ha a szemle lárgyának misége és minősége csak hosszabb időn át tartó megfigyelés vagy kísérletezés alapján állapítható meg. Az utóbbi esetben, valamint akkor is, midőn a szakértők vizsgálata a megvizsgált tárgyakat megsemmisíti vagy megváltoztatja, lehetőleg a tárgyaknak csak egy része engedendő át a szakértőknek, a többi pedig a biróság és a felek pecsétjével lezárva, mindaddig a biróság őrizete alatt tartandó, míg a vizsgálat ismétlésének szüksége teljesen kizárva nincs. Ha a vizsgálóbíró a szemlénél vagy egy részénél nincs jelen, lehetőleg gondoskodjék a szakértői vizsgálat hitelességének biztosításáról. A szemléről felvett jegyzőkönyvben a fennebbi intézkedések tüzetesen megemlítendők és a csomagra vagy tartóra feljegyzendő, hogy az a szakértőknek átadott tárgy részét foglalja magában. A feljegyzést a vizsgálóbiró, a szakértő és a felek aláírják. A lelet nyomban jegyzőkönyvbe veendő, a szakértők véleménye pedig indokolásával együtt vagy azonnal jegyzőkönyvbe mondandó, vagy annak Írásban leendő benyújtására a vizsgálóbiró részéről megfelelő határidő tűzendő ki. Ha több szakértő járt el, megengedendő, hogy azok véleményadás előtt egymással tanácskozzanak. 237. §. Ha a szakértők ténybeli megállapításai jelentékenyen eltérők, vagy a lelet határozatlan, homályos, önmagával vagy bizonyított ténykörülményekkel ellentétes, és a kétségek a szakértők ujabb kihallgatásával el nem oszlathatók: ugyanazokkal vagy más szakéi tőkkel uj szemle tartandó. 238. §. Ha a szakértők véleményében ellenmondások, helytelen következtetések vagy hiányok mutatkoznak, vagy ha az adott vélemény helyességéhez nyomatékos kétség fér, a véleményadó szakértők felvilágosító nyilatkozatra kötelezendők s ha ez eredményre nem vezetne, más szakértők véleménye szerzendő be. A mennyiben ez orvostani, vagy vegyészeti kérdésekre nézve válnék szükségessé: ha a véleményt nem a törvényszéki orvos, illetőleg nem az országos birósági vegyész adta, ennek fölülvéleménye szerzendő be; ha pedig a biróság kétségeit ez a vélemény sem oszlatta el, fölülvélemény adása végett az igazságügyi orvosi tanács keresendő meg. A vizsgálóbiró e végből a vádtanácshoz tesz előterjesztést. Ha a vádnak helyes képviselete érdekében szükséges, vagy az intézkedés sürgőssége követeli, a kir. ügyészség is megkeresheti az országos birósági vegyészt vagy az igazságügyi orvosi tanácsot fölülvéleményezés iránt. E megkeresést a főügyész teszi. 239. §. Ha az igazságügyi orvosi tanács fölülvéleménye nem nyújt teljes tájékozást, a biróság, illetőleg a főügyész megkeresésére köteles a tanács a kívánt felvilágosítást vagy pótvéleményt megadni. Kiválóan fontos, kivételes esetekben az igazságügyi miniszter megengedheti, hogy a kívánt fölülvéleménynek előterjesztése, vagy bővebb kifejtése végeit az igazságügyi orvosi tanácsnak egy vagy több tagja a törvényszék vagy a kir. ítélőtábla főtárgyalásán megjelenjen.