Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.
Irományszámok - 1892-870. Törvényjavaslat, a bűnvádi perrendtartásról
158 870. szám. 165. §. A biztosíték mellett szabad lábra helyezett terhelt ismét letartóztatható, ha szökést kísérel meg, ha szabályszerű idézésre a halóság előtt meg nem jelen és elmaradását elfogadható módon ki nem menti, vagy ha ellene a vizsgálati fogság elrendelésének valamely törvényes oka, szabad lábon hagyása vagy szabad lábra helyezése után merült fel. 166. §. A még esedékessé nem vált biztosíték felszabadul és a letevőnek visszaadandó, ha a terheltet ugyanania bűncselekmény miatt letartóztatják, ha az előzetes letartóztatást, illetőleg vizsgálati fogságot rendelő határozatot hatályon kívül helyezik, ha az eljárás jogerős megszüntető határozatta], vagy felmentő ítélettel befejezést nyer, vagy ha az elítélt megkezdte, szabadságvesztés-büntetését. 167. §. A biztosítékul szolgáló értékre, ha ez még fel nem szabadult (166. §.), a letevő elveszti jogát, illetőleg a jelzálogilag biztosított összeg végrehajtás útján behajthatóvá válik, mihelyt a szabad lábra helyezett terhelt a számára kijelölt tartózkodóhelyről a biróság engedelme nélkül eltávozott, vagy a biróság tilalma daczára (161. §.) valamely községbe vagy helyre ment, vagy szabályszerű idézésre három nap alatt meg nem jelent és elmaradását elfogadható módon ki nem mentette, vagy ha a szökésre előkészületeket tett vagy megszökött. A terhelt helyett biztosítékot adott egyén fentarthatja jogát a biztosítékra azzal, hogy a terheltet a biróság részéről kitűzendő határidő alatt előállítja, vagy a szökésre tett előkészületeiről a bíróságot kellő időben oly módon értesíti, hogy a terhelt még letartóztatható. A biztosíték elvesztése fölött a vádtanács, illetőleg az ítélőbiróság (164. §. 1. bek., 538. §. 2. bek.) a vádlónak, az igényét bejelentett sértetnek és a terheltnek, illetőleg a biztosítékot adott más egyénnek meghallgatása után határoz. E tárgyban hozott végzése jogerőre emelkedése után éppen úgy végrehajtható, mint a polgári biróság ítélete. 168. §. A biztosíték első sorban a sértettnek kártalanítására és a bűnügyi költségeknek fedezésére fordítandó, a megmaradt összeg pedig az állampénztár javára esik. Nem indokolt vagy túlzott követelés esetében a sértett a polgári bírósághoz utasítandó. Az utóbbi az államkincstár ellen nem ítélhet meg nagyobb összeget annál, mely biztosíték fejében befolyt.