Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.

Irományszámok - 1892-841. Törvényjavaslat, a Bosznia és Herczegovina megszállására szavazott hitelből épitett bród-zeniczai vasutnak és a boszna-bróüd-szlavon-bródi összekötő vonalnak a nevezett országok részére való átadásáról

841. szám. 7 együtt Bosznia és Herczegovinának fog átadatni, egyezmény köttetett a közös hadügyministerium és a megszállott tartományok között, mely szerint a bród-zeniczai vasút üzleti feleslegeiből az 1895. évtől, vagyis azon időponttól kezdve, a melyben a bród-zeniczai vonal a bosnyák-herczegovinai tartományi vasúti igazgatóságnak átadatnék, öt éven át évenkint 65.000 írt segély-járulék a banjaluka-doberlini vasút részére lesz fizetendő. A mennyiben e vasút a most kikötött éveken túl még további segélyezésre szorulna, az azontúl fizetendő járulékok iránt a megszállott tartományok vezetésével megbízott közös mmisLerium és a közös hadügyminister között a monarchia két állama kormányainak hozzájárulásával ujabb egyezmény lesz kötendő. A 2. §. a) pontjában tehát megállapíttatik, hogy a bród-zeniczai vasúti vonal üzlet feleslegeiből mindenekelőtt a fennebb emiitett segélyjárulék lesz a banjaluka-doberlini vasútnak rendes üzleti költségeinek és rendkivüli szükségleteinek fedezésére kifizetendő, mig a segélyezésnek szüksége fennáll. Hogy a bród-zeniczai vasúti szakasz a növekedő forgalom igényeinek teljesen megfelelhessen : forgalmi képességének fokozása s kellő berendezése érdekében még többnemű kiegészítő munkálatok kívántatnak. E munkálatok költségeinek fedezéséről intézkedik a 2. §. b) pontja, meghatározván, hogy a bród-zeniczai vonalszakasz üzleti feleslegei a banjalukadoberlini vasútnak fizetendő évi járulék kiegyenlítése után első sorban a kiegészítő munkálatok költségeinek fedezésére forditandók. A bród-zeniczai vasút megváltásáért fizetendő 8,088.373 frt 87 kr. összegnek miképeni törlesztése kérdésénél figyelembe veendő, hogy a megszállott tartományoknak hasznára van ugyan a szóban levő vasútnak megszerzése, de az egyelőre az első években tetemes terheltetéssel is jár, a mennyiben viselniök kell a banjaluka-doberlini vasutat illető járulékot s azon kiadásokat, melyek a bród-zeniczai szakasznak teljes jókarba hozatala érdekében teendők. E terhek fedezhetése érdekében vétettek fel a törvényjavaslat 2. §. a) és b) pontjainak már fennebb ismertetett határozmányai. De azonkívül tekintetbe veendő, hogy Boszniában és Herczegovinában épített tartományi vasutak a doboj-siminhani vonal kivételével a közös activákból kamat mellett adott kölcsönökből készültek s hogy a kölcsönöket engedélyező 1881 : L, 1884: XXVII., 1886: XXVI., 1889: I. és 1892: XXII. t.-cz. rendelkezéseinek is inkább megfelel az, ha minden rendelkezésre jutó pénzforrás e kölcsönök mielőbbi törlesztésére fordittatik s csak e kölcsönök teljes törlesztése utánra hagyatik a bród-zeniczai vonal megváltási árának kiegyenlítése, miután a monarchia két államának e vasúti vonalra fordított kiadásai a megszálláskor ugy is a fond perdu szavaztattak meg és végleges kiadásképen már zárszámadásilag is el vannak számolva. Ily szempontból ítélve meg a kérdést, vétetett fel a törvényjavaslatba a 2. §-nak c) alatti rendelkezése. Természetes azonban, hogy a már engedélyezett vasúti kölcsönöknek törlesztése után az üzleti feleslegek egészen a bród-zeniczai vasút megváltási árának törlesztésére lesznek fordítandók, miként ez a d) pontban ki is van mondva. Midőn a bemutatott törvényjavaslat érdemleges intézkedéseit a fennebbiekben szerencsém lett volna megokolni, bátor vagyok még előadásom kiegészítéséül megemlíteni, hogy a bródzeniczai vasúttal a szlavon-bród—bosnyák-bródi összekötő szakasz, a mint ez a törvényjavaslat czíméből s a 2. §. szövegéből is kitűnik, a megszállott tartományok tulajdonába szintén átmegy, de e szakaszra nézve a magyar kereskedelmi minister és a közös hadügyminister között kötött szerződés, melynél fogva e szakasz a magyar kir. államvasutak üzemébe adatott, továbbra is érvényben marad. A törvényjavaslat utolsó, 3. §-a a törvény életbeléptetésének idejére nézve a megszállott tartományokra vonatkozó törvények szokásos határozmányát tartalmazza. Budapesten, 1895. évi április hó 3-án. Báró Bán ffy Dezső s. &., m. Mr. ministerelnöh.