Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.

Irományszámok - 1892-870. Törvényjavaslat, a bűnvádi perrendtartásról

870. szám. 123 terheltet az őt megillető jogokról és a megengedett perorvoslatok használásáról azokban az esetekben is felvilágosítani, melyekben ezt a törvény kifejezetten nem rendeli. 10. §. Sürgős intézkedések ünnepnapokon is elrendelendők és foganatosítandók. 11. §. A jelen törvényben megállapított határidők csak a külön meghatározott esetekben hosszabbíthatók meg. Nem számítandó be a határidőbe az a nap, melyen a határidő kezdetét megállapító intézkedés, cselekmény vagy esemény történt. Ünnep nem számítható be, ha a határidő utolsó napjára esik. 12. §. A jelen törvény alapján kiszabott pénzbüntetések és pénzbírságok ugyanazokra a czélokra fordítandók, a melyekre a büntető törvénykönyvek alapján megállapítottak rendelvék. A be nem hajtható pénzbüntetés csak azokban az esetekben változtatható át elzárásra, a melyekben ezt a jelen törvény megengedi, öt koronát felül nem haladó összeg tizenkét óráig terjedő elzárásra, öt koronától húsz koronáig terjedő összeg pedig egy napi elzárásra ráltoztatható át. 13. §. Vádló alatt mind a kir. ügyészség, mind a fő- és a pót-magánvádló (41. és 42. §§.) értendők. A bűncselekménynyel gyanúsított csak attól az időponttól fogva nevezhető terheltnek, midőn ellene a vizsgálat elrendelése indítványozva, vagy a vádirat benyújtva van. Vádlott az, a ki ellen vádhatározatot hoztak, vagy e nélkül elrendelték a főtárgyalást. Azoknál az intézkedéseknél, a melyek nem kizárólag a vizsgálatra vonatkoznak, a terhelt kifejezés alatt a vádlott és a gyanúsított is értendő. Felek alatt értendők: a kir. ügyészség, a fő- és a pótmagánvádlő, valamint az, a ki ellen bűnvádi eljárás folyik. Sértett az, a kinek bármely jogát sértette vagy veszélyeztette az elkövetett vagy megkísértett bűncselekmény. Sértett alatt ennek törvényes képviselője és, ha nincs külön felemlítve, a magánindítványra jogosult is értendők. Magánfél (51. §.) az a sértett, továbbá a sértettnek ama törvényes képviselője és jogutódja, a ki magánjogi igény érvényesítése végett a bűnvádi eljáráshoz csatlakozott. Magánindítványra jogosult az a magánegyén, a kinek indítványától (1878. évi V. t.-cz. 110. §.) függ a bűnvádi eljárás megindítása. A »katonai« szó a hadseregre, a haditengerészeire, a honvédségre, a népfelkelésre és a csendőrségre együttvéve vonatkozik. Fegyveres erő (1889. évi VI. t.-cz. 2. §.) alatt a hadsereg, a haditengerészet, a honvédség és a népfelkelés értendők.