Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.
Irományszámok - 1892-868. Törvényjavaslat a védjegyek oltalmáról szóló 1890. évi II. törvényczikk módositásáról és kiegészitéséről
116 868. szám. Ily indokolatlan, többnyire rosszhiszemű versenyzés kizárására a 7. §. intézkedései szolgálnak, melyek által a törült védjegy eltulajdonítása két éven át lehetetlenittetik. A jelen törvényjavaslat 8—12. §-ai értelmében az 1890. évi II. törvényczikknek mindazon határozatai (23—29. §-ok) módosulnak, melyek a védjegybitorlást vétségnek jelezték és ennek megfelelő magasabb büntetéssel fenyíteni rendelték, mig ellenben a jelen törvényjavaslat szerint a bitorlás csak kihágásnak jeleztetik és ennélfogva az 1879. évi XL. törvényczikk értelmében kisebb büntetésekkel sujtatik. A törvényjavaslat ezen enyhébb fölfogásának indokolására bátorkodom fölhozni, hogy ilynemű törvénysértéseknél a sértett félnek érdeke inkább a bitorlás abbanhagyására és megfelelő kárpótlására irányul, mely a törvényjavaslatban megfelelő kielégítésre talál, továbbá hogy a védjegyek oltalmáról szóló 1890. évi II. törvényczikk kivételével, melyben a törvénysértés vétségnek jeleztetik, az ipari törvényekben hazánkban mindenütt csak kihágások fordulnak elő, mint például az ipartörvényben, 1884. évi XVII. t.-czikk a mesterséges borok készítésének és azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról, (1893. évi XXIII. t.-czikk) az ipari és gyári alkalmazottaknak baleset elleni védelméről és az iparfelügyelőkről, (1893. évi XXVIII. t.-czikk) a csomagokban árult czikkek mennyiségének helyes megjelöléséről (1893. évi XXXIV. t.-czikk) szóló törvényekben, végre a találmányi szabadalmakról szóló, már a törvényhozás előtt fekvő tö rvényj a vaslatban. Az ipari törvények lehető egyforma elvi álláspontja kívánatossá teszi tehát azt, hogy akkor, midőn a védjegyek oltalmáról szóló törvény módosittatik, a büntetési rendszerünkbe beleillesztessék. Nem zárja ki különben a törvényjavaslat azt sem, hogy ismétlés, tehát határozottan rósz szándék esetében már nemcsak pénzbüntetés, hanem vele kapcsolatosan az elzárás büntetése is alkalmazható legyen. Az új törvény, melynek végrehajtására semmiféle külön előkészületek nem kívántatnak, kihirdetése után azonnal hatályba lép (13. §.) a végett, hogy iparosaink és kereskedőink külföldön netalán veszélyeztetett védjegyeiket mielőbbi bejegyzés által biztosithassák; kivételt kellett fölállítani az 5. §. intézkedései tekintetében, hogy a külföldieknek kellő idő engedtessék a felállítandó képviselő megbizhatására és bejelentésére. Minthogy pedig a törvénynek visszaható erő tulajdoníttatni nem czéloztatik, a 4. §. intézkedései csak újonnan bejegyzett védjegyekre, a 6. §. határozmányai pedig a törvény életbelépte után indítandó peres ügyekre lesznek alkalmazandók. A 14. §-nak a törvény végrehajtására vonatkozó intézkedései az 1890. évi II. t. czikk 35. §-ában foglaltakkal egybehangzók. Tekintettel az előadottakra, valamint arra, hogy e javaslat a védjegyek oltalmára vonatkozólag a nemzetközi forgalomban mutatkozó követelményeknek megfelel: kérem az országgyűlést, hogy e törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. Budapesten, 1895. évi május hó 1-én. Dániel Ernő s. &., kereskedelemügyi m. kir. minister.