Képviselőházi irományok, 1892. XXV. kötet • 808-839. , CXXVII-CXXXII. sz.

Irományszámok - 1892-817. Állami számvevőszék jelentése, a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1893:XXXI. törvényczikk), az 1894-iki számadási év IV. negyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások- és hitelátruházásokról

56 817. szám. Indokolás, a pénzügyministernek, az állami számvevőszékhez 1895. évi márczius hó 1-én 12.248. szám alatt intézett átirata szerint: Rendes kiadások. A központi igazgatás (XVI. fejezet, 1. czím) »Személyi járandóságai«-nál az utalványozás ebben a negyedben főleg a törvényszerű előléptetésekre vonatkozott, minthogy azonban a túlhaladás a ^Fizetések és lakpénzek« rovatánál már az év I-só negyedében bekövetkezett, most már nemcsak az emiitett utalványozás, hanem a »Jutalmak és segélyeké rovaton, úgyszintén »Az osztrák-magyar bankhoz kirendelt kormánybiztos költségei* rovaton utalványozott összegek is emelték a túlhaladást, daczára annak, hogy e két rovaton a hitel még nem lett teljesen kimerítve. A XVI. fejezet 3. »Pénzügyigazgatóságok, fővárosi adófelügy élő, központi dij- és illetékkiszabási hivatal és számvevő-osztályok* czíménél a túlkiadás 6.694 frt 5972 krt tesz. Ezen túlkiadás a »Személyi járandóságok* 1. rovatára esik és annak tulajdonítandó, hogy a »Fizetések, lakpénzek és pótlékok« rovaton az előirányzott összegből 2°/o intercalare fejében levonásba hozott 41.505 frt az év folyamán teljesen megtakarítható nem volt. Az ugyanezen fejezet 14. »Fogyasztási és italadók« czímének a »zárt vírosokat, valamint a nyilt községeket az 1888. évi XXXV. t.-cz. 69. §-a alapján megillető részesedése rovatán mutatkozó túlkiadás onnan ered, hogy a bevételek emelkedvén, a törvénynek megfelelő részesedés fejében szintén több volt kiutalványozandó. A túlkiadást a több-bevétel fedezi. A dohányjövedék (XVI. fejezet 20. czím) II. tételénél, a »dohány•vételnél« mutatkozó túlkiadás főleg a »Külföldi dohány beszerzései és a »Kész gyártmányok vételára* rovatokon merült fel. Az előbbinél a külföldi dohány beszerzésénél a túlkiadás annak tulajdonitandó, hogy az 1894. év folyamán három, kizárólag szivargyártásra berendezett dohánygyárat a szükséges gyártási anyaggal kellett ellátni és hogy az 1895. évre megvásárolt külföldi dohányanyag egy része a szállítók által még az 1894. évi november és deczember hónapokban szállíttatván, az ez után járó összegek még az 1894. évben voltak fizetendők. A -»Kész gyártmányok vételáránál^ felmerült túlkiadást az a körülmény okozta, hogy a magyar dohánygyárak a rohamosan emelkedő szivarfogyasztásnak még mindig nem voltak képesek megfelelni, úgy, hogy a szükséglet fedezése czéljából nagyobb mennyiségű — belföldön is gyártott — szivarfajt külföldről kellett beszerezni. Azonkívül még a ^Fizetések és lakpénzek« rovatán is mutatkozik túllépés, a mely a fizetés-rendezésre vonatkozó intézkedésekben leli magyarázatát; ugyanis a beváltási és gyártási tisztviselők egy állományt képezvén, az előléptetések a rangsor szerint eszközlendők, tekintet nélkül arra, hogy az illető tisztviselők a gyártási vagy beváltási szakhoz tartoznak. A végeredmény különben nem változik, a mennyiben az egyik szaknál felmerülhető nagyobb kiadás, a másik szaknál elérendő megtakarítással ellensúlyoztatik. Az ugyanitt az »Évi dijak« rovatán mutatkozó túllépés a gyakornoki díjakban előállott változásokból állott elő. A XVI. fejezet, 20. czím III. tételénél, a »Dohánygyártásnál« kimutatott hiteltúllépés abban leli magyarázatát, hogy a dohánygyárak az 1894. éven át, a fogyasztás rohamos emelkedésével számot vetve, fokozottabb erővel működtek, többet gyártottak s e fokozottabb