Képviselőházi irományok, 1892. XXV. kötet • 808-839. , CXXVII-CXXXII. sz.

Irományszámok - 1892-825. Kivonatok, a főrendiház 1895. évi márczius hó 21., 22. és 23-án tartott 77., 78. és 79-ik üléseinek jegyzőkönyveiből, a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslat tárgyában

138 825. szám. magatartása kifogás alá nem esik és a ki ké­pesítését Magyarországban nyerte. 14. §. A lelkészek és egyházközségi elöljárók alkal­mazására jogosultnak kötelessége a lelkészül és egyházközségi elöljáróul kiszemelt egyént az illető tőr vényhatóság első tisztviselőjének bejelenteni. Ezen hatóság a 13. §. rendelkezésein ala­puló esetleges ellenvetéseit indokolt írásbeli határozatban közli a lelkész vagy előljáró alkal­mazására jogosulttal. E határozat ellen a vallás- és közoktatás­ügyi ministerhez folyamodásnak van helye. Ha a határozat ellen folyamodás nem ada­tott be, vagy a folyamodást a vallás- és köz­oktatásügyi minister elutasítja, az illető egyén nem alkalmazható. 15. §. Ha valamely lelkész vagy egyházközségi előljáró a magyar állampolgárságot elveszti, vagy állam elleni, — vagy oly büntetendő cselek­mény miatt Ítéltetett el, a mely nyereségvágyból származik, a közerkölcsiségbe ütközik, vagy közbotrányt okozott: a vallás- és közoktatás­ügyi minister rendeletére hivatalától elmoz­dítandó. Ha valamely lelkész vagy egyházközségi előljáró oly állam-ellenes magatartást tanusit, a mely hivatalában való további megmaradását az állam érdekeire nézve veszélyesnek tünteti fel: a vallás- és közoktatásügyi minister annak hivatalától való elmozdítását követelheti. Ha az elmozdítást az arra hivatott kellő időben nem foganatosítja a vallás- és közok­tatásügyi minister az illető egyházközséget fel­oszlottnak nyilváníthatja. 16. §. Ha az egyház több oly egyházközségből áll, melyek egységes egyház-szervezetben egyesül­nek, köteles a vallásfelekezet felsőbb elöljáró­ságot szervezni, mely az egyházat a polgári hatósággal szemben képviseli. magatartása kifogás alá nem esik és a ki képe­sítését Magyarországban nyerte. 14. §• A lelkészek és egyházközségi elöljárók al­kalmazására jogosultnak kötelessége a lelkészül és egyházközségi elöljáróul kiszemelt egyént az illető törvényhatóság első] tisztviselőjének be­jelenteni. Ezen hatóság a 13. §. rendelkezésein ala­puló esetleges ellenvetéseit indokolt Írásbeli határozatban közli a lelkész vagy elöljáró al­kalmazására jogosulttal. E határozat ellen a vallás- és közoktatás­ügyi ministerhez folyamodásnak van helye. Ha a határozat ellen folyamodás nem ada­tott be vagy a folyamodást a vallás- és köz­oktatásügyi minister elutasítja, az illető egyén nem alkalmazható. 15. §. Ha valamely lelkész vagy egyházközségi előljáró a magyar állampolgárságot elveszti, vagy állam elleni vagy oly büntetendő cselek­mény miatt ítéltetett el, a mely nyereség­vágyból származik, a közerkölcsiségbe ütközik, vagy közbotrányt okozott: a vallás- és köz­oktatásügyi minister rendeletére hivatalától el­mozdítandó. Ha valamely lelkész vagy egyházközségi előljáró oly állam-ellenes magatartást tanusit, a mely hivatalában való további megmaradá­sát az állam érdekeire nézve veszélyesnek tün­teti fel: a vallás- és közoktatásügyi minister annak hivatalától való elmozdítását követelheti. Ha az elmozdítást az arra: hivatott kellő időben nem foganatosítja: a vallás- és köz­oktatásügyi minister az illető egyházközséget feloszlottnak nyilváníthatja. 16. §. Ha az egyház több oly egyházközségből áll, melyek egységes egyház-szervezetben egye­sülnek, köteles a vallásfelekezet felsőbb elöl­járóságot szervezni, mely az egyházat a pol­gári hatósággal szemben képviseli.

Next

/
Thumbnails
Contents