Képviselőházi irományok, 1892. XXV. kötet • 808-839. , CXXVII-CXXXII. sz.

Irományszámok - 1892-825. Kivonatok, a főrendiház 1895. évi márczius hó 21., 22. és 23-án tartott 77., 78. és 79-ik üléseinek jegyzőkönyveiből, a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslat tárgyában

\ 825. szám. 131 Az ismét megnyitott ülésben elnök a szavazást a következőkben jelenti be: A tőrvényjavaslat elfogadása mellett 127, ellene 112 nyilatkozván, a törvényjavaslat 15 szótöbbséggel elfogadtatott; miről a képviselőház tudomás és a tett módosításokhoz való szives hozzájárulás végett szokott módon értesíttetni rendeltetett. Kiadta: Báró Budnyánszky József s. k., a főrendihág jegyzője. 1-ső melléklet a 825. számú irományhoz. Jelentése a főrendi ház közjogi és törvénykezési, pénzügyi és közgazdasági, és közlekedésügyi bizottságának „a vallás szabad gyakorlatáról" szóló törvényjavaslat tárgyában. A jelen törvényjavaslatot, melyet a képviselőház az általa elfogadott szövegben f. évi október hó 19-én 4.529. sz. a. kelt határozatával fentartott s alkotmányos tárgyalás és hozzájárulás végett a főrendiházzal újból közölt, ezen három egyesült bizottság újabb tárgyalás alá vette és azt a főrendiháznak — hivatkozva e tárgyban f. évi szeptember hó 28-án kelt jelentésére — általánosságban ezúttal is elfogadásra ajánlja. A részleteket illetőleg, fentartva változatlanul a törvényjavaslat I. fejezetét, ajánlja az egyesült bizottság a következő módosításokat és bővítéseket. A törvényjavaslat II. fejezete azon felekezetekről rendelkezik, melyek ezután a jövőben lesznek törvényesen elismerendők. Ennek megfelelőleg a fejezet czíme legyen: »A jövőben törvényesen elismerendő vallásfelekezetekről.« Egyes §-aiban ezen egész fejezet maradjon változatlanul. A III. fejezetben, miután a »gyermekek vallásárók szóló törvényjavaslatból a törvényesen bevett vagy elismert vallásfelekezetekhez nem tartozó szülők gyermekeinek vallásos nevelésére vonatkozó összes rendelkezések kihagyattak, immár nem elég csupán a bevett és törvényesen elismert vallásfelekezeteken kivül állók iránt intézkedni. Fontos állami és társadalmi érdekek követelik, hogy azok gyermekeinek valláserkölcsi neveléséről is gondoskodjék a törvényhozás és pedig már ez alkalommal, mert tényleg van most is hazánkban számos állampolgár és külföldi, a kik a bevett vagy elismert felekezeteken kivül állanak s ezek gyermekeinek vallásos nevelését törvényes szabályok nem biztosítják. E-szabályok okszerűen csak a III. fejezetben foglalhatnak helyet. ' •' 17*