Képviselőházi irományok, 1892. XXV. kötet • 808-839. , CXXVII-CXXXII. sz.
Irományszámok - 1892-824. Törvényjavaslat, a győr-veszprém-dombovári helyi érdekű vasút engedélyezéséről
824. szám. 123 Ezen törekvések eredménye a jelen előterjesztésem tárgyát képező győr-veszprémdombovári vasútvonal terve, mely eleinte két külön-külön tervezett vasútvonalnak, nevezetesen a Győrtől Veszprémig és a Veszprémtől Dombóvárig tervezett helyi érdekű vasutaknak egyesítéséből keletkezett. Az egységes győr-veszprém-dombovári helyi érdekű vasút az ország dunántúli részének közgazdasági felvirágzására lényeges befolyást van hivatva gyakorolni, a mennyiben mintegy 191 kilométer hosszban oly területeken halad át, a melyek mint a Bakony vidéke is, számos ipari czélokra alkalmas nyers terményekkel birnak, de a melyek az olcsó és biztos közlekedési eszközök hiányában mindez ideig nem voltak kellőleg értékesíthetők. A győr-veszprémi vonalrészre már az 1886-ik évtől, — a veszprém-dombovári vonalrészre pedig az 1888-ik évtől fogva többeknek adatott ki az előmunkálati engedély, s az általuk bemutatott tervezetek alapján a győr-veszprémi vonalrész közigazgatási bejárása 1891. évi május hó 19-én s következő napjain, a veszprém-dombovári vonal közigazgatási bejárása pedig 1892. évi márczius hó 14-én s következő napjain tartatott meg. Időközben az előmunkálati engedélyesek a tervezett két vasútvonalnak egységes helyi érdekű vasutként leendő kiépítésére egyesültek, s mindkét helyi érdekű vasútvonalra vonatkozólag szerzett összes jogaikat s kötelezettségeiket szerződésileg Szél Kálmán budapesti vállalkozóra és érdektársaira ruházták át. A közigazgatási bejárások folyamán, úgy az egész vonal iránya s vezetése, valamint az eszközlendö építkezésekre nézve megfelelő megállapodások jővén létre, az 1894. évi május hó 12-én megtartott engedélyezési tárgyalás alkalmával, a vasút építési, üzletberendezési és egyéb engedélyezési feltételei is elfogadható alapokon javaslatba hozattak. Az engedélyezés joga — tekintettel arra, hogy ezen helyi érdekű vasút több már közforgalomban levő vasutat fog összekötni, az 1880. évi XXXI. törvényczikk 1. §-a értelmében a törvényhozásnak lévén fentartva, a tisztelettel bemutatott törvényjavaslatban a győr-veszprémdombovári helyi érdekű vasút engedélyezésére ezennel felhatalmazást kérek. A vasút építésére és üzletére vonatkozó feltételek lényegesebb határozmányait a következőkben van szerencsém ismertetni: A •/. alatt tisztelettel csatolt helyzetrajzi vázlatban feltüntetett vasútvonal hossza, mely -h a m. kir. államvasutak győr-kisczelli vonatából Győr-Szabadhegy állomás mellett kiágazólag Veszprém város érintésével a m. kir. államvasutak Uj-Dombovár állomásáig vezetne, — 190*9 km. s szabványos nyomtávval létesíttetnék. A vonatok óránkénti legnagyobb menetsebessége 40 kilométer lenne. A legnagyobb emelkedés, illetve esés, a győr-veszprémi vonalrészre nézve 20°/oo-kel, a hajmáskér-dombovári vonalrészre pedig 10°/oo-kel állapíttatnék meg. A sinek, melyek aczélból gyártandók, folyóméterenként 23*6 kgnál könnyebbek nem lehetnek, s függő sinkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételűk 5.000 kg. keréknyomás alatt négyzetcentiméterenként 1.000 kg.-ot meg ne haladjon. A pályán a m. kir. államvasutak győr-szabadhegyi, hajmáskéri s újdombovári, valamint a hidegkút-gyönk-tamásii helyi érdekű vasút Tamási—Miklósvár csatlakozási állomásait ide nem értve, 22 állomás, illetve kitérő s megállóhely létesíttetnék. Engedélyt kérők köteleztetnének, a szóban forgó vasutvonalat az engedélyokirat keltétől számított két és fél év alatt megépíteni s a közforgalomnak átadni. Aftényleges építési és tizletberendezési költség 8,150.000 írttal, vagyis pályakilométerenként 42.692 frttal állapíttatnék meg, melyből forgalmi eszközök beszerzésére 400.000 forint (kilométerenként 2.095 frt 34 kr.), tartalékalap képzésére pedig 140.000 frt lesz kihasítandó, 16*