Képviselőházi irományok, 1892. XXV. kötet • 808-839. , CXXVII-CXXXII. sz.
Irományszámok - 1892-822. Törvényjavaslat, a zólyom-brézó-tiszolczi helyi érdekű gőzmozdonyú vasút engedélyezéséről
118 822. szám. zólyombrézói m. kir. vasgyár, a zólyombrézói vasgyári hivatal számítása szerint a szállítási költségekben mintegy 19.000 frtnyi évi megtakarítást érhet el; —mihez képest a pénzügyi tárcza az 1880 : XXXI. törvényczikk 7. §-a alapján a vasútnak a szállítási költségekben mutatkozó megtakarításnak 4Ya°/o mellett 30 évre számított s kikerekített ellenértékével, azaz : 300.000 írttal leendő segélyezését vette kilátásba, — mely ősszeg megfelelő törzsrészvények átadása ellenében 1895-től kezdve három egymást követő éven át lenne a vasút engedélyesének vagy jogutódjának kifizetendő. Ezen hozzájárulásnak további feltételét képezi egyuttal az is, hogy engedélyes a zólyombrézói kincstári gyárnak a nyers vassalak, vasárú stb. szállítmányokra nézve a saját vonalára eső díjrészletek terhére kedvezményes díjtételeket bocsát rendelkezésre s e díjtételek revisiójának jogát az esetre, ha a zólyombrézói m. kir. vasgyári hivatal s a hozzá tartozó telepek részére a helyi érdekű vasút által szállított árúk mennyisége az 5.000 kocsirakományt eléri, a m. kir. pénzügyi kormányzatra ruházza. Az erdőkincstár részéről a pálya mentén levő nagy kiterjedésű állami erdők érdekeltségére való tekintettel, az 1880 : XXXL törvényczikk 7. §-a alapján, 180.000 frt hozzájárulás helyeztetnék kilátásba. A törzsrészvénytőkének a fenti állami hozzájárulások által nem fedezett része, a helyi érdekeltség hozzájárulásai utján van biztosítva. A vasút üzletkezelését engedélyt kérő a szabvány-szerződés alapján a m. kir. államvasutakra ruházná át. Egyebekben az engedélyezés feltételei megegyeznek a helyi érdekű vasutakkal szemben kikötni szokott engedélyezési, építési és üzletberendezési feltételekkel. Van szerencsém egyuttal tisztelettel bejelenteni, hogy miután az előterjesztett törvényjavaslatnak tőrvényerőre való emelkedése s ennek alapján az engedélyokirat és végleges építési engedély kiadása előreláthatólag még hosszabb időt veend igénybe, holott a vasút építési munkálatainak mielőbb leendő megkezdhetése a felvidéki ínséges gazdasági viszonyokra való tekintettel és az államkincstár érdekeinek szempontjából is kívánatosnak mutatkozott, ennélfogva az engedélyt kérő e részbeni kérelmére s a ministertanács hozzájárulásával megengedtem, hogy az engedélytkérő a helyi érdekű vasút építését még a törvényjavaslat törvényerőre emelkedése, illetve az engedélyokirat és végleges építési engedély kiadása előtt — de kizárólag saját felelősségére, illetve esetleges kárára és veszélyére, valamint a magánjogok sérelme nélkül — megkezdhesse. Ezekben a tervezett helyi érdekű vasút lényegesebb engedélyezési feltételeit előadván, annak megjegyzése mellett, hogy engedélyt kérő a 150.000 frtnyi engedélyezési biztosítékot a m. kir. központi állampénztárba már befizette, tisztelettel kérem a helyi érdekű vasút engedélyezésére vonatkozó törvényjavaslat elfogadását. Budapesten, 1895. évi márczius hó 18-án. Dániel Ernő s. k, kereskedelemügyi m. kir. minister.
