Képviselőházi irományok, 1892. XXV. kötet • 808-839. , CXXVII-CXXXII. sz.
Irományszámok - 1892-819. Törvényjavaslat, a Rába és mellékfolyóinak szabályozásáról szóló 1885. évi XV. és 1893. évi XVII. törvényczikkek végrehajtása folytán szükséges teendőkről
104 819. szám. Az 1893. év előtt fizetett 15 kr., illetve 25 kr. kivetéseknek, úgyszintén az érdekeltség egy része által még 1893. és 1894. években is fizetett 25 kr. kivetésnek utólagos helyesbítését ellenben, tekintettel arra, hogy ezen minimális mérvű kivetések az illető érdekelteket súlyosan nem terhelték, továbbá hogy a kivetések az eddigi, a szabályozás előtti viszonyoknak megfelelő osztályozás szerint jogosan történtek és hogy az ily több évre visszamenő leszámolási művelet elkészítése a társulatnak nagy költséget okozna, mely az eredménynyel helyes arányban nem állana, végül hogy az illetőknek sem áll érdekükben, hogy eddigi befizetéseik ily hosszú időre visszamenőleg megbolygathassanak és az érdekeltek egy része még a múltra nézve is esetleg újból megterheltessék, — indokoltnak nem találnám. Ezek szerint az 1885. évi XV. törvényczikk 5-ik §-ának 2-ik bekezdése helyett a törvényjavaslat 2-ik §-ában a következő rendelkezés mondatnék ki: »Az 1893. és 1894. években a társulati ártér egy részére a régi osztályozás alapján átlag kat. holdanként kivetett 1 frt 25 kr. időközi járulékok az új osztályozás alapján 1895. évben helyesbítendők és az érdekeltekkel a leszámolás megejtendő, az 1885. évi XV. törvényczikk 5-ik §-ának 2-ik bekezdése pedig hatályon kívül helyezendő. Az 1893. évi XVII. törvényczikk érteimében a tiszai alapból engedélyezett és 1895. évben tényleg egészen felhasználandó 1.760.000 frt előleg visszatérítésére nézve van szerencsém megjegyezni, hogy ezt csak egy hosszabb lejáratú törlesztéses kölcsön felvétele utján tartom lehetségesnek, mivel annak egyszeri kivetés utjáni beszedése oly súlyos terhet róna az érdekeltek egy részére, mely azt gazdasági válságba sodorhatná. Minthogy azonban a múlt években tapasztaltak arra a lehetőségre is engednek következtetni, hogy a társulati közgyűlés saját jól felfogott érdekei ellenére a szóban levő előleg visszatérítésére szükséges kölcsönt meg nem szavazza, a törvényjavaslat 3-ik §-ában felhatalmazást kérek arra nézve, hogy a mennyiben a társulat a kölcsön felvételét el nem határozná, az 1,760.000 frt előleg fedezése és megtérítése czéljából a Rába-szabályozó társulati érdekeltek terhére 1895. év végéig törlesztéses kölcsönt vehessek fel, .melynek járulékai 1896. évtől kezdve a megállapított kivetési kulcs szerint a társulati érdekeltekre kivetendők. Ugyanezen módon vélném fedezendőnek azon kiadásokat is, melyek az eddigi szabályozás kiegészítő részét képező és attól elválaszthatatlan munkálatokból, valamint a társulat által elvállalt és elodázhatatlan kötelezettségekből már a legközelebbi jövőben fel fognak merülni, és melyeknek rendezése most annyival inkább kívánatos, mivel az arra szükséges költségek beszerzése igy előnyösebben történhetik, és a társulatnak normális viszonyok közé jutása gyorsabban megvalósulhat. Ezen kiadások a következők: 1. A múlt év október havában a Rábán bekövetkezett rendkívüli nagy árvíz alkalmával tapasztaltatott, hogy Árpás és Ragyogó közt a Rába védtöltés magassága helyenkint nem elegendő, úgy, hogy Ragyogótól a kecskédi hídig, továbbá Marczaltőtől Árpásig a töltés koronája csak 0-20—010 méterre állott ki a vízből. Úgyszintén tapasztaltatott, hogy a hullámtérben lévő erdők és bozótok zavarólag hatnak az árviz lefolyására. Ezen körülmények szükségessé, sőt feladatává tették a társulatnak, hogy az Árpás feletti és a Rába toroknál levő folyó szakaszokon azon már az eredeti tervezés alkalmával is szükségesnek jelzett és még a volt közmunka- és közlekedésügyi minister által elrendelt tanulmányokat arra nézve megtegye, mily intézkedések foganatositandók az ármentesítés nagyobb biztossága czéljából l — mert ezen vizszin magasságát, melyhez képest ezen a szakaszon a töltések méreteit alkalmazni kell, tekiptve azt, hogy a Rába medrében azelőtt bent lévő fenék-gátak, továbbá a Soboz és Árpás közt volt töltésszorulatok, és az ismétlődött árviz-kitörések az árvizek magasságát lényegesen befolyásolták, gyakorlatilag előbb megállapítani nem lehetett.
