Képviselőházi irományok, 1892. XXV. kötet • 808-839. , CXXVII-CXXXII. sz.
Irományszámok - 1892-819. Törvényjavaslat, a Rába és mellékfolyóinak szabályozásáról szóló 1885. évi XV. és 1893. évi XVII. törvényczikkek végrehajtása folytán szükséges teendőkről
100 819. szám. mesebb segélyezés helyeztetett kilátásba, az 1892. évi november hó 7-ére összehívott társulati közgyűlés többsége mégis a szabályozás folytatása ellen foglalt állást és nemcsak az erre előirányzott költséget meg nem szavazta, hanem az 1885. évi XV. törvényczikkel elrendelt munkálatok befejezéséhez szükséges költségnek is egészen az államkincstár terhére leendő átvállalását kérte. Ily körülmények között, — ámbár kétségtelen, hogy úgy közgazdasági, mint műszaki és teherviselési szempontokból legelőnyösebb lett volna az a megoldás, hogy nemcsak az 1885. évi XV. t.-czikkel elrendelt munkálatok befejezésére, hanem a szabályozás sikerének fokozása czéljából szükséges munkálatok is végrehajtassanak, mégis tekintettel arra, hogy az érdekeltség többsége a szabályozás folytatása ellen foglalt állást, hivatal-elődöm ezen nagy költséget igénylő szabályozási munkálatok végrehajtásának elrendelését — az érdekeltség akarata ellenére és mintegy rákényszerítve, nem kívánta javaslatba hozni. Kénytelen volt tehát hivatalelődöm, figyelembe véve a megváltozott körülményeket, oly megoldást keresni, hogy egyrészt a törvény által elrendelt munkálatok befejeztessenek, másrészt, hogy az ezen munkálatokra okvetlenül szükséges költségeken kívül a társulat egyéb kiadásokkal ez alkalommal ne terheltessék. A társulati adatok szerint a végrehajtott munkálatoknál a regie-költségeknél is felmerült mintegy 22.000 frt többkiadás betudásával mutatkozó 363.950 frt hiánynak és a hat méter fenékszélességgel tervezett Hanyság-csatornai munkálatok költségeinek fedezésére 1,200.000 frt volt szükséges. Nevezetesen: 1. A Hanyság-csatornának hat méter fenékszélességgel való kiásatására a vállalati egységárak szerint számitea, a kisajátítási költséggel együtt 494.530 frt. 2. Két évi fentartásra 64.000 » 3. Őrházakra 5.200 » 4. Tartalékalapra 7.320 » 5. Két évi árvédelemre 40.000 » 6. Két évi kezelés és felügyeletre 170.000 » 7. Osztályozásra és előre nem látottakra. 55.000 » Összesen . 886.050 frt, vagyis a . 363.950 » hiánynyal együtt . 1,200.000 frt. Legtermészetesebbnek látszott volna, hogy ezen összeg vagy a társulat által megszavazott kölcsönből, vagy kivetések által szereztessék be. Azonban, a mint ezt fentebb már jelezni szerencsém volt, a társulati közgyűlés többsége kölcsönt megszavazni nem volt hajlandó, sőt azt kérte, hogy a költségtöbbletet egészben az államkincstár viselje. Ezen kérelem sem jogi alappal nem birván, sem méltányossági szempontból teljesíthető nem lévén, az további megfontolás tárgyát sem képezhette. De kivetésekből sem lehetett a szükséges költségeket beszerezni, mivel az osztályozás kiigazítása akkor még meg nem történt és az érdekeltek egy része, mely a szabályozás hasznát már élvezte, a 7,040.000 frt kölcsön járulékaival 1893. évben terheltetett meg első izben erősebben, a mennyiben az eddigi kivetések ötszörösét, vagyis 1 frt 25 krt fizetett átlag holdanként, míg az érdekeltség többi része, mely az addigi szabályozás hasznában még nem, vagy csak csekélyebb mérvben részesült, a még csak végrehajtásra váró munkálatok költségeivel egyelőre és teljes mérvben méltányosan nem volt megterhelhető. Hivatalelődöm tehát az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatában oly megoldást czélzott, hogy a szükséges 1,200.000 frt költség, úgy, a mint ezt az 1885. évi XV. t.-czikk
