Képviselőházi irományok, 1892. XXIV. kötet • 778-807. , CXXI-CXXVI. sz.

Irományszámok - 1892-792. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, 1. az 1893. évi állami zárszámadásról, 2. az aldunai Vaskapu-szabályozás 1893. évi munkálatairól és költségeiről

792. szám. 81 Az előző évi költségvetéshez képest az 1893. évre is változatlanul felvett előirányzati összegben az alpapsági tizedjáradékra a valódi szükséglet teljes összeggel nem vétetvén fel ez által e rovaton 10.388 frt 64 krnyi, [illetve a tőketörlesztésnél tőkekiegyenlitésként utalványozott 2 frt 78 krral együtt 10.391 frt 42 krnyi túlkiadás merült föl. A kezelési költségeknél elért 549 frt 23 kr. megtakaritás azonban e túlkiadást a fenti 9.842 frt 19 krra szállította le. 14. czím. Fogyasztási és italadók. a) rovat. Beszedési költségek. E rovaton 312.073 frt 70/* krnyi megtakaritás fordul ugyan elő, de a rovat beszedési százalékok« czímű alrovatán utalványozott 559.355 frt 41 kr. összegben 10.887 frt 83 krnyi kiadás foglaltatik, melyet a pénzügymitiister a mármarosmegyei községeknek részesedési jutalék fejében folyósított, mind a mellett, hogy a megye területén a kizárólagos szeszitalmérési jogosultságot bérlet utján érvényesítette és az 1888: XXXV. t.-cz. 28. §-a, illetve az 1892: XV. t.-cz. 4. §-a értelmében a jutalék csakis megváltási szerződés létrejötte esetére van biztosítva. A pénzügyminister az állami számvevőszék erre vonatkozó észrevétele folytán ezen utalványozásra nézve 1894. augusztus hó 13-án 54.444. sz. alatti átiratában a következő indokolást adta: »A Marmaros vármegyében levő összes községekre községenkint kinyomozott ital-> italmérési és fogyasztási adók 5°/o-át képezi ez a 10.887 frt 83 krnyi előirányzat néküli kiadás, melyet a beszedési jutalék compensatiója fejében az említett községek részére kiutalványozandónak véltem, daczára annak, hogy a kérdéses adók biztosítása iránt nem az illető községekkel köttettek megváltási szerződések. E községek ugyanis átlagban megajánlották a kinyomozott adóösszegeknek megfelelő megváltási átalányokat, ennek daczára azonban úgy pénzügyi tekintetekből, mint a fenforgő különleges viszonyok miatt nem fogadhattam el ezeket az ajánlatokat, de igénybe kellett vennem az 1892-ik évi XV-ik törvényczikk 10-ik §-ában nyert azt a felhatalmazást, hogy négy vármegye területén bérbeadás utján érvényesíthetem a kizárólagos szeszitalmérési jogot. Az árverésen történt bérbeadások tényleg 92.256 frt 53 krnyi többletet biztosítottak évenkint az államkincstárnak a községek által megajánlott összeggel szemben, s midőn igy ez intézkedésem pénzügyi szempontból teljesen igazoltnak tűnt fel, nem tartottam méltányosnak, hogy oly községek, a melyek a kinyomozott adóösszegnek megfelelő ajánlatot tettek, a beszedési jutaléktól önhibájukon kivül elessenek. Részükre ennélfogva e jutalék compensatiójaként a fenti összeget annál is inkább kiutalványozandónak találtam, mert ez az előirányzat nélküli kiadás a fentjelzett jövedelmi többletben bő fedezetét találja.* c) rovat. Fogyasztási adó-visszatéritések és kiviteli jutalmak felosztásából: megszavaztatott . . . 1,450.000 frt — kr., utalványoztatott . . . 1.738.929 » 21 » túlkiadás . . . . ~~~~~~~" 288.929 frt 21 kr., a melyre nézve a pénzügyminister a következőket adja elő: »A 288.929 frt 21 krnyi többlet abban találja indokolását, hogy a szeszadó, söradó és czukoradó bevételeinek emelkedése következtében az emiitett adók nyers jövedelmeinek arányához képest teljesítendő megtérítésből Magyarországra eső hányad mérve is növekedett. Az állami számvevőszék ez indokolást az alábbi részletekkel egészíti ki : KÉPVH. IROMÁNY. 1892—97. XXIV. KÖTET. 11