Képviselőházi irományok, 1892. XXIV. kötet • 778-807. , CXXI-CXXVI. sz.
Irományszámok - 1892-805. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a pozsony-dunaszerdahelyi helyi érdekű vasút engedélyezéséről
290 805. szám. III. Felépítmény. A pálya 1*485 méter nyomtávval építendő. A sínek, melyek aczélból gyártandók, folyóméterenként 23-6 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek és függő sínkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételűk 5000 kg. keréknyomás alatt négyzetczentiméterenként 1000 kg.-ot meg ne haladjon. A vágányok egymástóli távolsága, középtől-középig mérve, az állomásokon 4-5 méter, a nyilt vonalon pedig 3*6 méternél kisebb nem lehet. Engedélyesek kötelesek a felépítményi anyagok fél százalékát és két teljes váltót és keresztezést a szükséges talpfákkal együtt, tartalékul az építési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésre bocsátani; ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépítményi vas- és aczéíanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Az építendő h. é. vasúton összesen 4300 folyóméter állomási mellékvágány létesítése követelhető, mely hosszba azonban a m. kir. államvasutak Pozsonyujváros csatlakozó állomásán előállítandó új, illetve áthelyezendő vagy átalakítandó régi vágányok nincsenek beszámítva. A m. kir. államvasutak Pozsonyujváros állomásán előállítandó vágányok, kivéve a létesítendő mozdonyszintelephez vezető vágányokat, melyek folyóméterenként 23*6 kg. súlyú aczélsinekből készíthetők, nemkülönben az ezen állomáshoz való csatlakozástól számítva 300 méter hosszban a nyilt vonal is elsőrangú vasúti felépitménynyel építendők. Hasonlóképen elsőrendű vasutaknak megfelelőknek kell lenniök: mindazon váltóknak és keresztezéseknek, melyek elsőrendű vasúti felépitménynyel biró vágányokba esnek. Pozsony város állomáson előállítandó elsőrendű vasúti felépítményhez ócska, de még teljesen használható állapotban levő sínek is használhatók, az összes váltóknak és keresztezéseknek, valamint a közönséges és kitérő talpfáknak azonban újaknak kell lenniök. Az elsőrendű vasúti felépítményre nézve a m. kir. államvasutak számára érvényes szabványok mérvadók. A közönséges talpfák tölgy- vagy vörös fenyőfából állíthatók elő; a kitérőkben alkalmazandó összes talpfákhoz azonban csak tölgyfát szabad használni. A felépítmény többi anyagát, szerkezetét és részleteit a kereskedelemügyi m. kir. minister az engedélyesek által kellő időben előterjesztendő építési részlettervek alapján határozza meg. Az útátjáróknál a sinszálak között általában vezérgerendák tölgyfából alkalmazandók; fontosabb útátjáróknál azonban vezérsinek alkalmazása követelhető. A helyi érdekű vasút vonalán a felépítmény beágyazásához kavics használandó s ezen beágyazásnak a sinek talpa alatt 0'25 m. vastagsággal és a sintalpak magasságában 2*8 m. szélességgel kell bírnia. A váltók és keresztezések kavicsbeágyazásának a sinek talpa alatt 0-30 m. vastagnak kell lennie. Tartalékul kötelesek az engedélyesek pályakilométerenként 40 m 3 beágyazási kavicsanyagot az építési tőkéből beszerezni s a vonal mentén alkalmas helyeken lerakva, az üzletnek rendelkezésére bocsátani.
