Képviselőházi irományok, 1892. XXIV. kötet • 778-807. , CXXI-CXXVI. sz.

Irományszámok - 1892-792. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, 1. az 1893. évi állami zárszámadásról, 2. az aldunai Vaskapu-szabályozás 1893. évi munkálatairól és költségeiről

200 792. szán). Ezen területen tehát a követelményeknek megfelelő épület létesíttetett s abban a lőfegyverpróba-állomás el is helyeztetett; minthogy azonban a felmerült költségek az 1893. évi költségelőirányzatba felvehetők többé nem voltak, az előállott kiadásokat azonnali kölcsön felvételével kellett fedezni. E czélra legközelebbi forrás gyanánt a postaforgalmi pénzek kínálkoztak, honnan a kérdéses czélra szükséges 26.000 frt az államra előnyös 4°/o-os kamat mellett a ministertanácsnak 1392. évi márczius hó 20-án hozott határozata alapján fel is véletett, mely intézkedés azonban az állami költségvetésre külön terhet nem ró, minthogy az évi kamatok és törlesztési részletek a mértékhitelesítő m. kir. bizottság részére felvett 2.660 frt lakbér összegben teljes fedezetet találnak. Ezen eljárás egyébként megfelel azon, az országgyűlés által is helyeselt módozatnak, hogy a házbérek fejében az állami intézetek lehetőségig saját épületeikben helyeztessenek el. Az állami számvevőszék megjegyzi, hogy a felvett 26.000 frtnyi kölcsön az átmeneti előirányzatnélküli bevételek között van elszámolva. (Átmeneti bevételek, II. fej., 26. czím.) Kevesebb bevételek a rendes kezelésnél: VI. fejezet. 13. czím. Statisztikai hivatal: előirányoztatott 82.500 frt — kr., előiratott . . 61.889 » 18 » kevesebb 20.610 frt 82 kr. A f. évi előírás a bevételeknek mind a három rovatán kedvezőtlenebb, mint a költségvetési előirányzat, és pedig: a) a bélyeges árúforgalmi űrlapokból költségvetésileg előirányoztatott 60.000 frt, előiratott 51.360 frt; b) a kiadványok darusításából előirányoztatott 22.000 frt, előiratott 10.452 frt 08 kr.; c) a »vegyesek« rovaton előirányoztatott 500 frt, előiratott 77 frt 10 kr. Az áruforgalmi űrlapok eladási árából származó bevételek az utóbbi években nem tartanak lépést a forgalom növekedésével, mert daczára a külforgalom nagymérvű emelkedésének, a bélyeges árúnyilatkozatokból származó bevételeknél az előirányzattal szemben a folyó évben is 8.640 frtnyi hiány mutatkozik. A hiány abban leli magyarázatát, hogy újabban az árúk szállításában, különösen a külforgalcmban mindinkább tért nyer a szállítási vállalkozók által való közvetítés, a minek az a következménye, hogy a mig azelőtt minden árúnem után minden egyes czímzett, illetőleg feladó külön állított ki árúnyilatkozatot, most a szállitmányosok a feleik részére egy helyről érkező, vagy azok megbízásából egy helyre feladott áiúkat naponkint egy küldeménynyé és egy közös fuvarlevélen egyesitvén, legfeljebb annyi árúnyilatkozatot szolgáltatnak be, a mennyiféle árút szállítanak, sőt legtöbb esetben annyit sem, hanem jóval kevesebbet, minthogy a közlekedési vállalatok alkalmazottai a szállitmányosokkal szemben kevésbbé gyakorolhatnak sikeres ellenőrzést, mint a magánczímzettekkel és feladókkal szemben, a kik részére érkezett, vagy a kik által külföldre feladott árúkról a fuvarlevél tüzetesebb tájékoztatással szolgál. Nem annyira az árúforgalmi nyilatkozatokból származó bevételek biztosítása, mint inkább magának az árúforgalmi statisztikának megbízhatósága érdekében gondoskodás történt az iránt, hogy a szállitmányosok által közvetített forgalom is kellő ellenőrzés alatt álljon és a pontos statisztikai bevallás alól ki ne vonhassa magát. Ennek köszönhető, hogy az 1893. évi előírás az 1892. évi előírást 11.120 frttal multa felül, a folyó 1894. évben pedig már joggal remélhetni, hogy a 60.000 írtban előirányzott bevétel tényleg be fog folyni.